Mennyi gyerektartást fognak megítélni ebben az esetben?

[link]

A vàlaszadók nagy rèsze màr bocs, hülyesèget beszèl. Figyelembe veszik majd a hitelt, mert mindkèt szülő vagyoni helyzetèt figyelembe veszik. Olyan NEM lesz, hogy megìtèlik a 90.000ftot meg neki van 86.000 hitel ès kötelezik, hogy ergo habi 4000 ftból !!! èljen. A linkben ki van listàzva mit vesznek figyelembe, elèg vilâgosan. Amúgy èrdemesebb ilyen kèrdèsekben ingyenes jogi forumra ìrnod, vagy felkeresned egy ügyvèdet, mert sajnos gyk-n ilyen vagyoni kèrdèsekben a vàaszadók 70%-a hasaütèsre beîr valamit, hogy SZERINTE hogy lenne. Nem ahogy törvànyileg van, ès ordas nagy ökörsègeket ìrnak. Annyit tegyèl meg, ha megìtèltèk, megìrod ide, hogy törtènt. Kìvànom, hogy jól alakuljon az ügyed.

#14. Ebben az egy oldalas linkben, amit 2 perc alatt átfutottam a vagyoni helyzet vizsgálata van, amiben hót ziher, h a hitelt (amit lehet nyalókákra költött az apuka) nincs benne, nem lehet benne. A gyermekek további eltartása a tét, hogy aztán hitelt az apuka miből fizeti, még egyszer mondom, nem a bíróság kompetenciája kifundálni.

Azt biztosan nézik, h az apuka albérletbe kényszerül, ilyenek, de a hitelt biztos nem!! A hitel egy luxus dolog, amikor pl. kiszámolják egy család egy főre eső jövedelmét, mondjuk ösztöndíj igényléshez, ott sem érdekel senki, h esetleg a fele fizetésük lakás hitelre megy. A hitel felvételére senki sem kötelez senkit, az egy saját döntés. Hogy, aztán azt fagyira költötte, vagy plazma tévét vett, uram bocsájt lakást, hogy biztosítsa a családja lakhatását, hivatalos szervnek édes mindegy. Itt sem fogja a bíróságot érdekelni, eléggé nagy az esély rá...

"16" válaszolva

Attól hogy elolvasol egy törvényt még nincs semmi tapasztalatod, a bírósági gyakorlat egészen más mutat mint amit leírtál, sokkal több dolgot mérlegelnek a GYT megállapításakor ha nincs közös megállapodás és minden ügyet egyénileg kezelnek. A bíróság pontosan tudja, hogy t nem kötelezheti a bíróság semelyik felet sem arra, hogy éhen halljon, vagy nincstelenné váljon miközben a másik fél köszöni szépen jól van. Ilyenkor egyedi méltányossági kérelem alapján mérlegelik a szülök anyagi helyzetét(megtakarítások, hitelek, egészségi állapot és sorolhatnám, egyéni vagy közös háztartásban él), és ezek alapján megállapítanak egy minimum összeget amiből a tisztes megélhetés biztosított. Több gyerek esetén minden esetben megnézik az anya jövedelmét is(adókedvezménnyel együtt!!!) és tudok olyan esetről, ahol az apát a kért 3*30000ft helyett 3*15000ft GYT fizetésre kötelezték, mert az anya vette igénybe a gyerekek után járó adókedvezményt ami nem a saját jövedelmének számít és annak megfelelően korrigáltak. Szóval a törvény szerint a max kiszabható GYt a fizetésének 50%-a, de ettől a bíró simán eltérhet indokolt esetben. Lássuk be, ha az anya 3 gyerek után igénybe tudja venni az adókedvezményt, akkor abból a gyerekek profitálnak, és mivel a gyerekek közösek, ezért minden utánuk járó támogatások is közösek. Tudok olyan esetről is, ahol az anya vette igénybe az adókedvezményt, de csak részlegesen és hosszas győzködés után volt csak hajlandó belemenni abba, hogy az apa vegye igénybe (aki teljesen igénybe tudta venni) mondván ha azt összeget nem adja oda neki akkor ő rosszabbul járhat. Olyanról is tudok, ahol az anya elköltözött a gyerekekkel az ország másik végébe(400km távolság), és az apa kérte a bíróságot, hogy a 200km távolságig vegyék figyelembe a GYT összegében az utazási költségeit és a szállást és ennek is helyet adtak.

#18. Ez a válaszod nem válasz az enyémre. Csak mondom. Sehol nem írtam, h a bíróság nem néz meg minden szempontot.

Annyit emeltem ki, h a hitelt, amit felhasznált az apuka vmire, nem fogja figyelembe venni, legalábbis 100%-os mértékben biztos nem.