Már nagyon fontolgatom a válást, mit tennétek ilyen esetben?

Szia, utolso vagyok.

Hu, nehez eset. Es gondolom azt se tudod, mi baja.....

Akkor lehet hogy nem artana raijeszteni egy kis kulonkoltozessel, hatha megjon az esze. Ha velem fordulna elo ilyesmi, en irnek neki egy levelet, amiben leirom az erzelmeimet es az elvarasaimat fele, hiszen ha nem hallgat meg, a beszed mit sem er......

De konnyu kivulrol okosnak lenni... Kitartast kivanok!

írj neki egy levelet.kérd meg h gondolja át mi tenné boldoggá,mert valami miatt befásult. sajna babánál előfordul.. próbáld kihúzni belőle. én úgy látom h szereted még-máskülönben nem agyalnál hanem mennél :)- szóval valamit találjatok ki. legyél vele nagyon kedves,öleld át,mond el h szereted, de azt is tudatosítsd benne h örökké nem fogsz így élni. mond meg neki h vele szeretnél boldog lenni,ne taszítson el. mond meg h a gyereke is szereti és szüksége van a szeretetére.

tedd meg,még ha nehéz is,mert ha alapból aranyos-volt-akkor annak oka van ha most meg nem.

én család-párti vagyok mindenképp, nem szabad feladni!!!

sok szerencsét!!!!!!!!!!!4

Szerintem ha nem müködik el kell válni. Nem a világ vége. Párom 20 éves koráig szenvedett, az ö anyukája nem vált el a gyerekek miatt, söt eleve ezért ment csak férjhez, mert már meg volt a baba. Párom szerint inkább apa nélkül, mint egy ilyen apával, veszekedések közepett felnöni. Lelkileg mindenki tönkremegy.

Remélem megtalálod a tökéletes megoldást!

Két éves házasok vagytok, és "rég" nem foglalkozik veled??? Azt már hiába kérdezem meg, hogy aki ide jut 2 év alatt egy kisgyerekkel a házasságában, az mi a fenéért szült gyereket, mert ezen változtatni már nem lehet. Csak számomra mindig gyanúsak egy kicsit az ilyen történetek; a házasságkötésig minden ok., apuka tenyerén hordja várandós anyukát. Megérkezik a gyerek, és az álompasiból néhány hónap alatt egy bunkó lesz, aki nem törődik semmivel és senkivel, nem lehet vele beszélni, nem érdemel mást, mint hogy otthagyják, és fizesse a gyerektartást... Az véletlenül sem lehet, hogy a gyerek érkezésével te is megváltoztál? Hogy a férjed úgy érzi, ő már csak a 2. a sorban? Hogy nem férfi már a számodra csak "apuka", akit csak ebből a szempontból ítélsz meg?

Egyszer egy kapcsolatszakértő azt mondta, hogy komoly bajt jelez, ha egy házaspár "elveszíti" a saját nevét, és elkezdik az apa-anya megszólítást használni helyette. És tökéletesen igaza is volt... Mielőtt bárki azt hinné, hogy házasság, és gyerekellenes vagyok; négy gyereket neveltünk fel a párommal, és mindig vigyáztunk arra, hogy a gyereke mellett megmaradjunk annak amik vagyunk, nőnek és férfinak. Ne a váláson gondolkodj, hanem próbáld meg felfedezni újra azt a szerethető férfit a párodban, akihez -remélhetően- szerelemből hozzámentél, és gyereket akartál tőle. Értékelni fogja majd meglátod.

Én csak annyit mondanék hogy "kutyából nem lesz szalonna"!!!! Vagyis nem fog megváltozni. Én két pici gyerekkel dobbantottam mikor éveket vártam a "szalonnára".

És sajnos ezek az évek elmúltak idegesen, amiket nyugodan is eltölthettem volna. Én csak annyit mondok ha van hová menj akkor ne gondolkozz. Rgyébként én is gyesen vagyok két gyerekkel és szűkösen de boldogan és nyugodtan élünk.