Válást bánt már meg valaki?

Mi most válunk hasonló okokból, a feleségem szerelmes lett, és azt hiszi a másikkal boldogabb lesz. Szerintem nem, és csak idő kérdése, hogy mikor teszi fel magában ugyanezt a kérdést. Viszont nagyon nagy eséllyel addigra már késő lesz visszacsinálni a dolgokat.

Nem akarok neki rosszat, éppen ellenkezőleg, szeretném ha megtalálná a boldogságát. De a sok közös év alatt sikerült annyira jól megismernem, mondhatni jobban ismerem a lelkivilágát, mint ő saját maga. Lehet, hogy ideig, óráig boldog lesz, mert megkap tőle pár dolgot, amit tőlem nem sikerült és nagyon hiányzott neki. De hosszútávon sokkal nagyobb lesz benne a hiányérzet, hogy mi mindent nem kaphat meg ebben a kapcsolatban, mi minden fog hiányozni az életéből, ami mellettem minden megvolt. És ezek nem olyan dolgok, amiket sokáig el tud nyomni magában. Nálunk is volt olyan időszak, amikor ezekből a meg nem nevezett dolgokból (pl. egy bizonyos közös szabadidős tevékenység) valami miatt kevesebbre jutott idő, szinte a falat kaparta a hiánya miatt pár hónap után. Na több ilyenről kell szinte teljesen lemondania az új pasi mellett. Kíváncsi leszek a végeredményre, hogy meddig bírja. De az ő dolga. Csak az a baj, hogy ezzel a felelőtlen boldogsághajhászással nem csak magával szúrhat ki, hanem itt vagyok én is, az új pasi is, a gyerekekről nem is beszélve.