A gyerekek kamaszok, kiabálnak velem, visszabeszélnek, nem hallgatnak rám. Az is előfordult, hogy fenyegettek a A férjem nem támogat. Mit tegyek, az ő lakásában lakunk 14 éve?

Sajnos nagyon elszúrtátok a gyereknevelést. Amit most tehettek az az, hogy közös nevezőre jutottok a férjeddel, és megpróbáljátok helyrehozni a helyrehozhatatlant. A saját sértettségeteket tegyétek félre egy időre, és kezdjetek el felnőtt és felelős szülők módjára viselkedni!

A gyerekek a lehető legérzékenyebb passzban vannak, extra odafigyelést és gondoskodást igényelnek, különben könnyen félrecsúszhat az életük. A problémás otthoni környezetből könnyen belecsúszhat a fiatal a bulik, pasik, drogok, ..... világába.

A válást ebben az életszakaszban viszont nagyon nem javaslom, hiszen így is rengeteg a probléma. Azt vagy pici korukban kellett volna elintéznetek, amikor még fel sem fogják, vagy egy kicsivel később, amikor már elég érett a személyiségük hozzá. Ha most válnátok, az náluk az utolsó csepp lenne a pohárban, és amíg ti magatokkal, meg a pereskedéssel lennétek elfoglalva, addig ő magyon szépen elkallódnának. Az ő korukban új lakásba/városba költözni, új suliba iratkozni, elveszíteni a régi osztálytársakat, barátokat, plusz megküzdeni azzal, hogy a szülei elválnak, hát, nem egy leányálom....

Miért hagyod? Alapból nem jutnának el a gyerekeim erre a szintre, mert nevelném őket, a férjet pedig az első ilyen megnyilvánulásánál elhagynám, de valószínűleg nemis úszná meg ennyivel.

Ha már erre a szintre eljutottak a gyerekek, olyan pofont kapnának, hogy a szomszédban visszhangzana. Ha kicsit magukhoz tértek, lefektetem az új szabályokat a házban. Szedd már össze magad, felnőtt nő vagy, nehogymár kis kamaszok ugráltassanak.

Szerintem válj el tőle.

Az, hogy fizikailag bánt téged, szerintem nem éppen pozitív. Menekülj.