Eldöntöttem hogy elakarok válni de nem tudok hozzákezdeni, mert nehéz a dolgom, mit tudok tenni hogy könnyebb legyen?

A nehezítés az, hogy 20 éve lakik nálam, ráadásul nem a férjem, évekig jó volt vele, de most már nem. Neki nincs hova mennie, és neki kényelmes ott élni velem. Tudja, sejti, hogy nem tervezek vele tovább, de nem akarja tudomásul venni, nem akar elmenni. Ha érzi, hogy beszélni akarok vele, akkor elkezd nagyon kerülni, hogy ne tudjunk beszélni, aztán meg hirtelen kedves lesz, gondoskodó, nekem meg ilyenkor nincs pofám előállni azzal, hogy költözzön el. Meg ez sem megy egyik napról a másikra. Meg jön a zsarolás, hogy én milyen önző vagyok, meg miért nem tudok vele normálisan élni. Nem érti meg, hogy ez nekem így nem jó, és ennnyi év után már nem is akarom rendbe hozni. Na, meg támad, biztosan van valakim, mert ő nem kell, és hazudok, pedig nincs senkim, és jobban szeretnék végre egyedül élni.

Ha azt mondom, hogy keressen magának lakást, ahova költözhet, azt mondja, jó, majd, és eszébe sincs elmenni. Egyik fülén be, a másikon ki. Értem én, hogy rossz lesz neki, meg sajnálom is, de had ne áldozzam már fel az életemet az ő kényelme miatt.