Vallási okok miatt akar válni?

"Ha valaki szereti a gyerekeit, ennél nagyobb bánata sztem nem lehet."

Egyetértek, hasonló cipőben járok (közös kisgyerek + szakítás + meglett férfikor + mindenem az a gyerek)

Bár tudnék jó tanácsot adni...

A szcientológia nagyon veszélyes dolog, teljesen be tudják zombítani az embert, az az első hogy a saját családjuktól elszakítják, ld. fenti történetek. Ill. én is hallottam nagyon hasonlókat a környezetemből.

Még az sem biztos hogy egy messzire költözés megoldaná a dologkat, mert ilyen őrület megtalálja bárhol...

Légy továbbra is sokat a gyerekekkel, legalább ők érezzék és tudják hogy te szereted őket.

Az anya szinte tuti biztos hogy őket is be fogja csicskítani. Sok anyának alapból megvan ehhez a tehetsége, pláne akit még tréningeznek is erre :-(

Én valamilyen szinten megértem azt a dolgot, hogy egy őrült vallásba menekült ezelől a szar, gusztustalan, velejéig rohadt világ elől. Igaz ez csak egy pótlék, egy menekülési út, de sajnos érthető.

Az már kevésbé, hogy téged piszkál.

Én is gondolkodtam már, hogy talán be kellene lépnem valami ilyesmibe, mert a világ sosem fogadott be, és amit látok belőle az több, mint rossz. Szcientológia, jehovák, higgyüli, random egyházak tagjai - mind olyan boldognak tűnnek. Akik nem is vesznek tudomást erről az ocsmány világról és támogatják egymást. Nekem ez tetszik.

De sajnos alapfeltétel, hogy vakon "higgyek" valami baromságban, mint a tetánszint, isten, napfényevés, szentlélek stb. Ez pedig sosem fog menni.

Eddig nem sok használható információt kaptál, sajnos ebben a kérdésben nem is lehet.

Arra száítsál hogy ha a njeddel szembe fordulsz nem csak ő fog szemben állni veled hanem az egész szekta.

Fogyadj egy nagyon jó ügyvédet aki válóperes, gyerekelhelyezéses (tehát családjogi) témában nagyon otthon van.

Próbáld menteni a gyerekeid a szekta elől, tégy meg mindent hogy nálad legyenek elhelyezve, ilyenkor a pénz és vagyon nem számít, csak a gyerekekre koncentrálj.

Ha nem jön össze akkor imádkozz hogy a szekta nehogy beszippantsa a gyerekeidet, mert akkor fogod őket igazán végérvényesen elveszíteni.

Egyénként átérzem a fájdalmad: a hétvégi láthatás után visszavittem a gyereket az anyjához, visszafelé végigsirtam az utat pedig egy kemény ember vagyok. ezen kívül 6 éves koromben sírtam utoljára.

"estefele már azt kell hallgassam tőlük, hogy hiányzik anyu, és erre mindenféle megnyugtatással élni."

Tudom, ez is borzasztó érzés.

Te magadban tudod, hogy anyut most épp beszippantotta valami, ami nem a saját családja. És ez a valami épp a családjától veszi el anyut. És ezen valami miatt végül apu lesz kipattintva a családból.

És ezt nyilván nem mondhatod el a gyerekeknek. Miért is okozna az ember ekkora fájdalmat a gyerekeknek is?

Nagy kérdés hogy ez a távolabbi jövőben hogyan működne?

A nagyszerű bíróság persze anyukának itéli a gyerekeket. Aztán anyuka hogyan fog a központba járkálni a menetrendszerű agymosásra ha nincs ott a gyűlölt apa?

Szomorú.

Abban viszont biztos vagyok, hogy ha te ki lennél pattintva az életükből, a gyerekek nem csak este lennének oda a hiányodtól...

"Egyénként átérzem a fájdalmad: a hétvégi láthatás után visszavittem a gyereket az anyjához, visszafelé végigsirtam az utat pedig egy kemény ember vagyok. ezen kívül 6 éves koromben sírtam utoljára."

Sajnos ismerős a helyzet. Végig kellett csinálnom az első gyermekemmel. Később lett egy párom, aki ráadásul igen affelé akart volna terelni hogy a gyerkőcömet minél kevesebbszer hozzam el hozzánk ha lehet, mert az ő életébe nem fér bele egy idegen gyerek...

Dupla fájdalom.

Hányszor vezettem hazáig bőgve mint egy ovis gyerek...

Most ismét belekerültem, a második gyerkőcömmel, aki ráadásul nagyon erősen ragaszkodik hozzám. Mindketten bőgünk, tök jó....

Tudod mit, b...zzák meg az ilyen "anyák", fogalmuk sincs róla mit okoznak a hülyeségükkel!

#17

Majd lepasszolja nagyinak, szomszédnak, vagy viszi őket is.