Bejelentettem, hogy el akarok válni és nem engedi?

Van két gyerekünk, voltunk terápián mert már nem bírtam tovább. A terápián sem fogadta el, hogy bele kell nyugodni ebbe és egyeztetni az elválás feltételeiről. Nem szeretem már, nem kívánom, nem vagyunk egyáltalán egy hullámhosszon, nem szeretem ha otthon van. Elmondtam neki, hogy el akarok menni (övé a lakás) velük. Persze albérletbe, mert árvaként nőttem fel és nem örököltem és mivel korán jöttek a gyerekek nem volt időm külön gyűjteni. Hálisten olyan szakmám van, ahol lehet érvényesülni és viszonylag sok pénzt keresni, így egyedül albiban is meg tudnánk élni. Nem kérek semmit, se fél házat se pénzt, nem akarok gyerektartást.

Azt sajnálja, hogy egyedül marad, nem akar egyeztetni a láthatásról, pedig a két heti láthatástól jóval többet ajánlanék neki de meg sem hallgat. Bizonygatja, hogy MI változtatunk és minden rendben lesz. A szülei terrorizálnak, hogy tönkreteszem a gyerekek életét, megpróbálnak rávenni, hogy mindennek ellenére maradjak de úgy érzem megőrülök így. Folyamatosan lelkiismeret furdalásom van de visszagondolok a most már sok számomra boldogtalan évre és meSzeretném megbeszélni. Nem látok semmi reményt erre, mintha süket lenne. Nem tudom, mit tegyek, ti mit tennétek?