Ha a nő csalta meg a férfit és a nő kezdeményezte a válást, plusz a férfi harcolt is a gyerekekért de végül a nő kapta, akkor ugyanannyi a gyerektartás, mintha a férfi lett volna a ge*ci és a férfi hagyja ott a nőt és a gyerekeket?

#11:

Leginkább a gyerek pártját fogták ...

ma 16:11

Én pl nem védem a nőt, lehet, hogy valóban egy gusztustalan hárpia. DE EZT AKKOR SE a gyerekeknek szabad megszenvedniük!! Az apának akkor is törődnie kell(ene) a gyerekkel, ha az anyjával megromlik a kapcsolat! Vagy talán a gyerek hibája a megcsalás, válás?

Egyáltalán nem a gyerek hibája, viszont ezzel el is érkeztünk a következő gusztustalan jelenséghez... Bármi is történt előtte, bárki bármit tett a végén a nő a gyerekekkel takarózik. Ez már annyira bevett és általános, hogy a külső emberek (pl. az itteni hozzászólók) automatikusan meg is teszik helyette. Az egész olyan, mintha a nők tetteinek fele annyi következménye sem lenne. Mindenki elnézi.

Emberünk lehet alpári (ugyanakkor igaza is lehet), az még nem jelenti, hogy az anyával jobban járnak a gyerekek. Valamiért mindenki könnyebben meggyőzi magát, hogy ő egy ordenáré barom, akitől jogosan menekül el mindenki. Az anyuka ezt nem is láthatta előre? Aki a házasságot végérvényesen tönkretette az bizony ő volt? Ezek után talán akár azt is feltételezhetnénk, hogy ő nem cselekszik felelősen, ő egy rossz anya. (Bocs ezzel az utóbbival tudom, hogy eretnekséget követtem el.)

Nekem csak azzal van itt gondom, hogy mindenki beszopja ezt a maszlagot, amit ránk erőltettek. Emberünk nyilván hibás, hogy próbálja a tökeit kihúzni a satuból, mielőtt tekernek még rajta.

17: Hibás érvelés, koma. Minden esetben, nemtől függetlenül az a fél a hibás elsősorban, aki elkövette. Soha nem a másik. Nincs olyan, hogy de... Ha szar a kapcsolat, akkor ki kell lépni és nem kell gyereket vállalni és jól kicseszni a másikkal, ahogy most a kérdező esetében is történik a nő részéről.

Ha tudja, hogy nem bír a vérével, akkor nem kell hozzámenni senkihez.

"Én is az övékét fognám, ha az asszony nem válna. "

Ugye nem vagy képes megérteni, hogy ehhez a gyereknek semmi köze? Van az anyja, van az apja és van ő. Ő nem az anyja egy alkatrésze, hanem egy kis ember, akiért te felelősséget vállaltál, amikor vállaltad. Pont ugyan annyira a te gyereked, mint amennyire az anyjáé. Attól, hogy a bíróság úgy döntött, hogy az anyja a gondviselő, a te apai kötelességeid irányába nem szűntek meg.

#7-es vagyok egyébként és akkor megint a magam példája: képzeld, ahogy írtam gondoskodok a gyerekeimről, jönnek hozzám, sokat vagyunk együtt, jó a kapcsolatunk. A legnagyobb nemsokára nagykorú lesz. Tudod azon a napon pakolja össze a cuccát és költözik hozzám. És én ezt nem kértem, nem oltottam, egyszerűen már megvan a maga esze hozzá, hogy lássa a dolgokat. Az anyja nem sejt semmit. Hosszú idő volt, de hidd el én sem vagyok jó ember ... ugyanis ez egy akkora koppanás lesz az exemnek, hogy felállni nem fog tudni belőle. Ő abban van, hogy a gyerekek rajonganak érte és ő milyen jó anya (a r.i.banckodás mellett). Nem kellett ezért tennem semmit, van annyi eszük a gyerekeknek, hogy rájöttek mi a szitu. Viszont ehhez kellett az is, hogy ők is tudják, hogy gondoskodok róluk és bízhatnak bennem.