Milyen érzéseket keltett benned a válás? Akik pedig nem voltak házasok: Milyen volt hosszú évek után szakitani? Gondoltok még az exetekre? Túl vagytok a dolgon?

Én idén fogok csak házasodni, tehát válás ügyben személyes tapasztalom nincs, és remélem nem is lesz, viszont van egy barátnőm aki elvált 1 éve. Az ő gondolatait/érzéseit tudom közvetíteni, ha érdekel. Őt nagyon rosszul érintette a válás, nem akart elválni, pedig a férje fél éven keresztül csalta őt. Amikor ez kiderült, ő még akkor is helyre akarta hozni a helyrehozhatatlant, még a férj viszonya felett is behunyta a szemét, ha a férj hajlandó lett volna véget vetni annak. Viszont a férj nem akart, mert közben szerelmes lett, és ő kezdeményezte a válópert is. A barátnőm elmondanása szerint nagyot csalódott, mert mindig is úgy képzelte, hogy ők együtt fognak megöregedni és, hogy minden problémát meg tudnak beszélni majd, illetve leküzdeni. Magát okolta a válás miatt, hogy biztosan ő nem tett meg mindent, és hogy hogy alakultak volna a dolgok ha...

Ráadásul elég fiatal is, 28 éves, és ez is megviseli, hogy 28 évesen már elvált. 1 év kellett neki, hogy helyre rázódjon, de abban az 1 évben úgy viselkedett mintha megint 16-17 évesek lennénk. Bulizni járt minden hétvégén, a sárga földig itta magát..ő így vezette le a felgyülemlett feszültséget, és így dolgozta fel a válást. Végül lett újra párkapcsolata és most boldog, de szerintem a mai napig gondol a volt férjére, és eszébe jut milyen lenne ha még együtt lennének.

Nézd, akivel képtelenségbékében együtt élni, arra hogyan gondoljak????

Éveket rabolt el az életemből, én hülye meg annyi ideig tűrtem. Az a sok veszekedés..., mindenben nekem kellett alkalmazkodnom. Csak akkor ölelt meg és bújt hozzám, ha a munkatársai vagy az anyja felidegesítették, akkor szüksége volt rám, máskor csak nagy ritkán. Hogy gondolnék még rá, ne viccelj már...!

Életem legjobb döntése volt végleg otthagyni. És örülök, hogy csak szimpla szakítás volt, nem pedig válás. Annyira hülye nem voltam, hogy hozzá is menjek...

Soha nem éreztem szükségét a házasságnak,ebben nagyban megerősített,hogy mindig idősebb barátnőim voltak,gyakran férjes asszonyok és bizony eléggé elrettentő volt amikor egy 40-es nő fekszik az ágyban egy 20-as sráccal és fejtegeti,hogy mekkora barom a férje. Én tanultam ebből és nem nősülök! Meg minek is? Főzni,mosni tudok,van pénzem nőre (barátnő,qurva). Az exeimmel pedig érdekes a viszonyom,SOHA nem váltunk el veszekedve,gyűlölködve,ennek ellenére egyikkel sem tartom a kapcsolatot,minek???

37/Kan