Miből kell gyerektartást fizetni a fizetésen kívűl?

A gyermektartásdíj alapjaként a kötelezett alábbi jövedelmei szolgálhatnak alapul: a bérköltség címén juttatott összes járandósága (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés, stb.), a rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény, stb.), valamint a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj, stb.) Ha a tartásdíjat fizető fentiek szerinti jövedelme alapján nem állapítható meg tartásdíj, vagy a fentiek szerint megállapított járandósága alapján megállapított tartásdíj - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, akkor a tartásdíj megállapításánál a kötelezett további munkaviszonyából, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó rendszeres jövedelmét, illetve a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmét (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is figyelembe kell venni.

Nem képezheti a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóságok, és nem indokolt figyelembe venni a tartásdíj alapjaként a túlmunkából eredő bevételt, amennyiben a gyermek tartása már e nélkül is biztosított (PK 107. állásfoglalás)A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző 1 évi összes figyelembe vehető jövedelmet számba kell vennie. A tartásdíj megállapításánál és fizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell figyelembe venni

A munkanélküli ellátás (munkanélküli segély, keresetkiegészítés, keresetpótló juttatás) a tartásdíj alapját képező, nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemnek minősül, melynek legfeljebb 33 %-a vonható le gyermektartásdíj címén. Vizsgálni kell azonban azt is, hogy az ellátás mellett nincs-e a kötelezettnek mégis olyan kereső tevékenységből származó jövedelme, amely a tartásdíj alapjaként figyelembe vehető.A gyermektartásdíj megállapítása esetén a végkielégítés a gyermektartásdíj alapjául szolgál, de csak a végkielégítés időtartamával azonos időszakra.A százalékos megállapítás esetén meg kell jelölni a tartásdíj alapjául szolgáló összeget, és a tartásdíj összege ennek a megítélt százaléka forintban kifejezve. A százalékos arányban meghatározott tartásdíj összegére vonatkozóan a Csjt. kimondja, hogy azt gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell megállapítani,