Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van, aki elvált a párja gyereke miatt? Mitévő legyek?
Minősíthetetlen magatartású fiúról van szó, nagyon koszos, igénytelen (amikről inkább az őt nevelő anyja és annak férje tehet), s a viselkedése is nagyon neurotikus. Igyekeztem jó mostoha lenni, de még a saját apai nagyszüleivel sem tud normálisan viselkedni. Babát szerettünk volna és úgy stresszeltem a párom gyereke miatt, hogy majdnem elment a babánk. A párom nem tudta biztosítani a nyugalmat, hogy legalább kihordjam, vérzés után ab. lett a vége.
Belátta, hogy nem tudja megnevelni a fiát, de rá is hagyja a dolgokat, mert fél, hogy "elveszíti".
Nincs tekintélye előtte, 9 éves a gyerek. Mi pedig képtelenek vagyunk új életet kezdeni.
Rettegek a találkozástól, mert süt belőle a gyűlölet..., fifikás gyerek én viszont szabályosan szorongok, ha találkoznom kell vele.
Párom pedig szinte semmit nem tesz, hogy legalább a házasságunkat megmentse, merthogy az is tönkre ment a tehetetlenség miatt.
Hogyan lehetne helyrerakni a gyereket?
válasza:Ne foglalkozz vele.
Ne próbáld nevelni. Csúnyán mondva: nem a te dolgod, nem is a te felelősséged.
Idő kell, míg elfogadjon, de soha nem fog rád anyaként nézni. Ez téged ne zavarjon, így is kell lennie.
Próbáld elfogadni, és jó kapcsolatot kialakítani vele.
Ne neveld, de azt közöld (szépen) vagy inkább mutasd, nálatok milyen szabályok vannak.
Arra viszont figyelj, hogy majd a gyereketekkel hogyan bánik.
VELEM NINCS baja! Önmagában ilyen. Leszarozza az ételt, amit főzök. Egész nap a számítógéppel játszik, ha kedvesen szólok hozzá, pillanatnyi dührohamot kap, rácsap az asztalra.
Amikor ügyeletre kellett mennem, mert elkezdtem vérezni a terhesség alatt is állandóan beszólt.
A nagyszüleivel is ezt csinálja, de hát én a felesége vagyok az apjának, nem az anyja.
Nem neveltem őt, meg sem próbáltam, legfeljebb szóltam, ha valami nem helyes.
Szia!
Pontosan tudom miről írsz.A VOLT párommal épp így jártam.Egy gonosz szörnyeteg volt afia és ebben semmi tulzás nincs!mi ugyan nem voltunk házasok,de 4 évig együtt éltünk.Iszonyat volt amit a kis taknyostól elkellett viselnem.A vége az lett,hogy külön mentünk,most van egy új párom és egy gyönyörű közös kisfiunk.Nagyon jól kijövök az előző házasságából született lányaival,sőtt a volt feleségével is,így azt gondolom,hogy az előző kapcsolatomban sem én voltam a hibás!
Gondold át,hogy javulhat e a helyzet,nálunk sajna csak romlott.Mielőtt döntenél egy jótanács:CSAK AZ A SZERETET ERŐSÍT AMIT MÁSOKTÓL KAPUNK,AZÉRT FÁJDALMAS A TÁRSAS MAGÁNY,MERT ELVESZ TŐLÜNK VALAMIT,AMIT MÁSOKTÓL TALÁN MEGKAPHATNÁNK.
Vele egykorú szintén fiam van, aki egy rendkívül aranyos, jól nevelt gyerek, rajta kívül nem gyakorlom az anyaságot. A páromtól vártam el, hogy alakítsunk ki harmonikus együttléteket.
Egyszerűen borzalmas a légkör, amikor jött hozzánk, teljesen lefáraszt a hisztijeivel, apját is próbálgatja, pedig nem buta gyerek.
válasza:
válasza: válasza:Gondolom, átélt szegény gyerek egy s mást, míg válásra került a dolog. Ez a viselkedés, az agressziója annyira nem normális, hogy neki már segítségre lenne szüksége. (gyermekpszichológus)
Mikor tanítottam, elvált szülők gyereke (még nem volt akkor 10 éves)mesélte nekem,hogy fél elaludni, mert mindig azt álmodja, hogy beleesik a nagy fekete lyukba, és nem tartja meg semmi. (Ő is mindig rendetlenkedett órán, szinte külön kellett foglalkoznom vele, hogy lekössem a figyelmét.)
Nézzetek segítség után, de semmi sem segít, ha a gerek nem él nyugodt körülmények között, és állandóan a bizonytalanságot érzi.-De ezt már Te tudod, hogy hogyan él otthon.
válasza:Akkor beszéljünk kicsit a másik oldalról is, jó?
Az én szüleim is elváltak, az anyám rá egy évre férjhez ment egy aljas szemét trógerhez, aki ütötte verte, engem megalázott folyton, aztán egyszer csak választás elé állította anyámat, vagy ő vagy én, anyám mégis őt választotta, nem engem!
Bocs, de szerintem az a fiú is átélt már pár dolgot, és nem feltétlen ő tehet arról, hogy ez történik vele. Nem ő akart megszületni, hanem a szülei!!!
Szóval, én arra kérlek, hogy törődj vele, beszélgess vele, szeresd a saját fiadként, és meglátod, hogy megváltozik minden! Nehéz lesz,de ne add fel!
Elhiszem, hogy neurotikus a fiú, nekem így sok-sok év után is nagyon nehéz, sokszor szorongok, kitöréseim vannak, csak szeretetre vágytam volna, szülőkre, és nem kaptam meg. Ezt sajnos a párom szeretete sem tudja pótolni.
válasza:10.35-ös vagyok.
A gyerek egyébként nem gonosz, nem szörnyeteg, és egyéb hasonló jelzők.
Amíg így nézik, és annak tekintik, az is lesz. Aki nem képes meglátni azt, hogy a gyerek antiszociális viselkedése mögött egy szerencsétlen kisgyerek minden nyomorúsága, félelme van, az inkább minél kevesebbet találkozzon vele. Ezt nem kritikaként írom, mert tudom, hogy egy hisztis, csúnyán beszélő, k.anyádozó gyereket nagyon nehéz megfelelően tolerálni. De ha kevesebb a találkozás, az jobb a gyereknek is, az új társnak is.
Csak ezért elválni a férjtől... Szerintem nem kellene.
válasza:Én kjét dolgot látok megoldásnak.
1 . A férjnek (kérd. férjének) kellene itt a sarkára állnia és ráncba szednie a saját fiát
és/vagy
2. Kérdező, Te az apja felesége vagy;nem a barátnője , nem a szomszéd lány, ugyanolyan jogod van beleszólni a dolgokba, nem "jajjj nehogy megsérüljönmár szegény gyerek lelkivilága". Nyugodtan mondd meg neki a frankót (ne erőszakkal persze), állítsd fel neki a mércét.
A pszichológus meg szerintem ilyenkor csak olaj a tűzre. mit tud segíteni? Megneveli a gyereket??
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!