Miért van ez így? Vagy ez csak emberi butaság? Gonoszság?

Ha mondjuk él egy házaspár, és van 1-2-X gyereke, akkor eltartják abból amiből tudják. Közös ház, közös kiadások, stb. Esetleg az egyik fél (nem egy ilyenről hallottam már) munkanélküli lesz 1 hónapig, fél évig vagy többig, akkor összefognak, és összehúzzák a derékszíjat, vagy hogy mondjam, de mégis meg tudnak élni.

Viszont amikor elválnak, akkor úgy ölik egymást, mint valami ősemberek.

Az esetek 90%-ban a férfi otthagy mindent (persze ilyenkor ő a hüly... meg a balek, meg a szerencsétlen, meg még sokáig sorolhatnám)

és ugye a maradék 10%, csak úgy lelép, vagy még elperel mindent és utána tűnik el, majd egy fillért sem fizet a gyerek után.

Viszont.

Amikor van egy normális apuka (a hozzászólók mindig baleknak tartják)

aki otthagy mindent és PLUSZBAN még gyerektartást is fizet, meg minden tőle telhetőt megvesz a gyereknek/gyerekeknek, majd X hónapig nincs munkája, örül ha az albérletet ki tudja fizetni, akkor az ex miért esik neki, miért jelenti fel, miért fenyegeti, és zsarolja a gyereken keresztül érzelmileg?

Ha anno volt ilyen, hogy valamelyik fél állás nélkül marad, és akkor is nagyon-nagyon össze kellett fogniuk és beosztani minden forintot, akkor válás után, amikor egyedül kell fizetni minden kiadást, akkor miért nem lehet megérteni, ha nincs pénz?

Én nem azért nem értem, mert ennyire buta lennék, hanem szerencsére még nem voltam ilyen helyzetben.

Viszont a szomszéd nap mint nap panaszolja, hogy ő tényleg mindent megtett, és a mai napig is mindent megtesz, és mindent otthagyott, stb. (nem tudom mi az igazság, de az tuti, hogy most albérletben lakik, és tényleg sza...ért-hu....ért dolgozik, hogy utcára ne kerüljön), tényleg semmi csili-billi nincs nála, és ha valamikor nála van a gyereke, akkor az utolsó forintját is rá költi, de a volt felesége feljelenti, nem egyszer volt nála végrehajtó (volt hogy tőlem kérdezgettek a szomszédról)

persze nagyjából semmije sincs amit elvihetnének.