Itthon sírok az ágyban a gyerek mellett, amíg az annya bulizik a barátnoivel. Hogy legyek jobb kedvu?

Nem tudom elképzelni, hogy ne találkozzak minden nap a 3 éves fiammal, Hogy ne én vigyem oviba, vagy ne én mondjaqm neki az estimesét. A válással ez mind ugrik.

Na jó, figyelj! Ha ez szerinted Sci-fi, akkor ne szólj hozzá, mert itt most csak én tudom hitelesen állítani, hogy mekkora parasztság a szkepticizmusod. Igen, novemberben lesz 3 éve, hogy ott nyaraltunk. A szulás után gyakorlatilag már leszart engem. Csak a gyerek volt a lényeg. Próbáltam adni egy új lokést a kapcsolatunknak, ezért koltottem el egy kocsi árát arra a kib..ott nyaralásra. És igen most itt járunk. Itt lakunk a szuleinél, ahol senkinle se szarja, hogy milyen volt a napom, moshatok magamra, rendelhetem a kaját magamnak, mert legtobbszor meg se kérdezik, hogy ennék e valamit és mindenki úgy néz rám, hogy miért vagyok még itt. De a fiamat nem adom!

Koszi a csupa szív tanácsot, de nem a no után sírok. Csak valahogy nem dob fel ez a helyzet. Tudod szeretnék egy normális életet élni és ami mégfontossab, egy rendes gyerekkort biztosítani a gyerekemnek. O is érzi, hogy valami nincs rendben. A kis mondókáiban, meg játék kozben rendszeresen ossze hoz hármonkat. Szerinted ez vicces, vagy kamu??? Hát kúrvára nem az!