Közös megegyezésesből tényfeltárásos lett a válásunk. Mikorra várható a vége szerintetek?

Dehogy harapom le a fejed! Pont még egy per hiányzik az életemből.

Inkább vitába szállok veled.

A törvény igen is mondja ki fehéren - feketén, hogy egyik fél sem alázhatja porig a másikat, emberi méltóságától meg nem foszthatja…stb. Azért mert neked a Hard Night besegít és most minden happy és halványkék, attól még a másik is ember szeretne maradni. Különösen legyen szigorú, ha kiskorú is van.

Milyen családjog az, ami papíron létezik, de a valóságban csorbul? Pont, olyan, mint a statisztika. Valaki havi 400.000,- keres, én 87.000,-. Hurrá! A statisztika szerint 243.500,-Ft az átlag. Valaki sírna, én örülnék. Nem?

Persze, még véletlenül sincs pontosan 2 azonos eset. Nem kell a védelemre rámenni, nem kell támadni sem. De! Miután az egyik állít valamit, a másik bebizonyítja, hogy az valótlan. Akkor??? A Bíró nem emberből van?

Ha vége lesz a pernek, róluk esküszöm, hogy egy könyvet írok. Minden ügyvéd egy külön fejezet lesz.

"- épp ez az, ami neked támadás a másiknak teljesen jogos érdekvédelem.” - Használjuk a bizonyítás kifejezést inkább. Bizonyítom, hogy nem valós az állítása, nem szóban, hivatalos iratokkal….és a törvény’ hallgat. Ez nem jó így.

„- Nem csak papíron létezik, de az emberek miatt nem működik, itt inkább olyan dolgot KELL szabályoznia a jognak amit egyébként erkölcsileg nem kellene szabályozni ha az emberek képesek lennének kulturáltan megoldani a problémákat.” – Jogos. Ilyen esetben, nem azt mondom, hogy lőjük le a nem kulturálatlant, de büntessük meg kellőképp. Nem?

„- nincs, miért lenne? Minden ember más és mindnek egyedi az élethelyzete, innentől kezdve fogalmilag kizárt, hogy 2 teljesen azonos eset legyen.” - Jogos.

„- Mint, mondtam ami neked támadás az a másiknak védelem, nehéz a valósat a vélttől megkülönböztetni mert ez mind nézőpont kérdése.”- Nem. Ne legyen nézőpont kérdése. A tények makacs dolgok. Bizonyítom hivatalosan. Az miért lenne támadás? Az tény.

„- Ezt nem értem mi köze a bíró emberi mivoltának ahhoz, hogy a bíróságon tett állításokat bizonyítani kell? Btw ált. az bizonyít aki állít.” – Ennél komplikáltabbnak vélem. Jelen esetben a férjem állít valamit, néha szóban, néha írásban, de nem hivatalos iratokkal. Én megcáfolom, de „visszaélve” a butaságaival. Rávezetem a bírónőt, hogy egyszer ezt mondja, máskor azt, sokszor módosít. Azt ne mondja senki nekem, hogy a bírónő ezt nem veszi észre, nem 80 kiló paragrafus, talán ember is marad, amikor majd dönt…

„- Egészségedre, nem áll szándékomban letörni az írói ambícióid, de ha meg fogsz lepődni, mennyit kell majd veszekedni a kiadóval.” - Asztalfióknak írom meg, talán a blogomba berakom, de ki tudja még azt előre…