Férfitársaim akik imádják a gyerekeiket, de miattuk az életük egy hazugság?

A feleséged ha eddig nem nem vált el tőled, nem azért nem tette, hagy rád tekintettel legyen, hogy jaj meg ne fosszon a gyerekeidtől. Azért nem vált el, mert neki is így előnyösebb. Nem ismerem a körülményeket, dolgozik-e, milyen a jövedelme, ha elválnátok, ki tudna-e fizetni a házból,( ha közös a ház, válás után is jogod van ott lakni). Vagy ha a bíróság neki ítélné a kizárólagos lakáshasználatot, lakáshasználati díjat kellene hogy fizessen neked. Fenn tudná-e tartani a házat egyedül? Szerintem anyagilag ő járna rosszabbul. Szóval bőven lehet ütőkártya a te kezedben is, ne tedd fel a kezed az első üres blöffre. Ne add így ki magad, ne mondd, hogy nem bírnál a gyerekek nélkül élni, hanem mondd azt, hogy van egy határ. Mondd, hogy ha elváltok, a kötelező gyerektartáson kívül ne számítson semmire - valószínűleg arra gondol, hogy a gyerekekkel a utolsó filléredet is ki tudja pumpolni belőled. Ne hagyd magad zsarolni, megalázni, ha férfiként viselkedsz, ő is nőként fog.

Mindenki annyi tiszteletet kap, amennyire önmagát tiszteli..

Szerintem egy töketlen ember vagy, aki nem tud kiállni magáért és mindig másra keni a dolgokat. Meg is érdemled a sorsod. Nem csodálkozom a feleséged viselkedésén, teljesen igaza van, szerintem ő is legszívesebben szabadulna tőled.

Gyáva vagy kérdező. Sajnálom, hogy ezt kell írjam, de ez a helyzet szerintem. Az egész írásodból sugárzik a félelem. Ne haragudj, de ezzel a mentalitással még egy szerény nő zsebében is kinyitnád a bicskát. Nem lehet rád férfiként tekinteni, és ez nagy baj. Mert ezt látják a gyerekek is, és ez nem jó minta. Nem tudom fiaid vannak e vagy lányaid, de ez egyikőjüknek sem jó példa. A szeretet önmagában kevés, kell hogy párosuljon egy jó példával. Hogy fognak a gyerekeid jó kapcsolatot kialakítani a párjukkal ha azt látják hogy meg kell hunyászkodni ha valami nem jó, ahelyett hogy bátran kiállnának küzdeni, és akkor talán nyerhetnek, mert aki meg sem próbálja az csak vesztes lehet. Ne haragudj, nem bántani akarlak, de én is nő vagyok és a soraidat olvasva nem csodálom ha a kapcsolatod nem működik. És ebben nagyban hibás vagy. Mi lenne ha leülnél magaddal beszélgetni és bevallanád magadnak mi a gáz veled, aztán leülnél a feleségeddel és ugyanezeket neki is elmondanád, de úgy hogy eldöntöd előtte hogy bátor leszel és nem bújsz a gyerekeid háta mögé. Csak nyerhetsz. Tudod, mindenki a saját sorsának a a kovácsa. Ezt főzted magadnak, ha nem ízlik, főzz másikat. De a soraid közt azt olvasom, hogy neked inkább jó az ismerős szenvedés, mert a meleg kaki ugyan büdös, de jól megszokott ismerős érzést ad, és ettől nem szívesen válsz meg. Lehet hogy nincs igazam, és még egyszer mondom, hogy nem bántani akarlak, de olyan szinten nem vagy őszinte magaddal, hogy az ordít. Döntsd el hogy az életed hátralévő részét is gyáván akarod e leélni, vagy a sarkadra állsz, békét kötsz magaddal és a világgal is, vagy kisnyusziként fogod leélni az életed, aki rossz példát mutat a gyerekeinek minden jó szándéka ellenére. 40/nő

Előző vagyok. Még annyi, hogy a kérdéseben is benne van már az egész hozzáállásod. A gyerekeid miatt hazugság szerinted az életed, nem a magad döntése és hozzáállása miatt. Milyen szeretet van benned, hogy ez le tudod írni? Ezen is gondolkozz el.

Ne tedd tönkre emiatt a saját életed, mert előbb utóbb meglépi az asszony és akkor még rosszabb lesz a helyzet. Ráadásul a gyerekeid azt fogják látni, hogy apa egy hazug ember, akinek nem lehet hinni.Állja a sarkadra, add be a válást, kérd a gyerekelhelyezést nálad, ne dőlj be a zsarolásoknak, és légy egyenes férfi.