Egy gyerek hány éves korától kivitelezhető, hogy felváltva van anyánál/apánál?

Nálunk 6 éves volt a lányom,amikor felvetettem,hogy felezhetnénk a hetet,mert a 85.000es hitel és 50.000es rezsi mellett majd megszakadtam a munkába,háztartásba és hogy őt is tisztességgel ellássam,de mindenki lehordott,hogy jut ekkora marhaság az eszembe.

Erős vagyok,oldjam meg,ha kell szakadjak meg,de ne osszam meg a gyerekfelügyeletet,vagy ha én ennyire nem bírom,hát nevelje apuka.

Tényleg minden voltam,csak fehér ember nem,mert nem bírtam a heti 60 óra munkát,háztartást és anyaságot.

Szóval azóta is én nevelem.

Nagyon ellenzi a nagyátlag.

Nálunk kb. 3 éves korától van így, jól mûködik. Igaz elõtte is sokat volt az apjánál, 1 évesen már ott aludt, ahogy nõtt, egyre többet volt vele napközben és éjjel is.

Én csak ajánlani tudom minden szempontból.

Most 10 éves a fiam.

Az én szüleim 2 éves koromban váltak és 3 éves koromtól hétvégente apámnál voltam a 6 éves testvéremmel.Engem akkor nem viselt meg érzelmileg mert mindkét szülőm jó körülményeket és programokat biztosított.Apám akkor ismerkedett meg a következő feleségével akivel szintén jó viszonyt alakítottunk ki a testvéremmel,fiatalkorunk ellenére,bár lehet pont a korunk miatt fogtuk fel gördülékenyebben az egészet.

Emellett persze volt bennem egy rossz érzés mert a szüleim mindig is nagyon rossz viszonyban voltak,de bennünket ettől függetlenül jól kezeltek,és ezt tudva bízott minket anyukánk hétvégente apukámra.

Szóval szerintem a két fél közötti viszonyt leszámítva,a szülő hozzáállása kulcs,hiszen úgy működhet felváltva a láthatás. Szerintem fontos hogy a gyerekekben mindkét helyen meglegyen a biztonságérzet és tudják hogy a szülő gyerek viszony nem változik.

A Bíróság azt engedélyezi, amiben a szülők megállapodnak. Csak akkor ítél másképpen, ha nincs egyetértés.

Az apának is ugyanannyi joga van a gyerekhez, mint az anyának, és a gyereknek is az apjához.

Csak nálunk sok "anyatigris" ezt nem akarja tudomásul venni.