Elváltunk a férjemmel, de az anyával jóban maradtunk, továbbra is része az életünknek. Mi a véleményetek erről?

Szerintem ez jó dolog. Nem egy sárkány a gyerekek nagyija..

Pl nekem amikor elváltak a szüleim, az apám anyja sokkal nagyobb balhét csapott, mint ami volt alapban a szüleim között. Apám inkább csendesen menekült volna, csak azért perlekedett, hogy hozzá kerüljek, másért nem nagyon. Viszont az anyja csak szította a feszültséget, állandóan veszekedett anyámmal, ha látta, és még durvább dolgokat is csinált, nem írom le, már lényegtelen.

Velem próbált normális lenni ez a sárkány nagymamám, ha ott voltam, de ha anyám került szóba... áh, egyszerűen ott volt a levegőben, hogy rossz ember. Még apám is kerülte amúgy...

Jobb ez ahogy nálatok van, hidd el!

Mitől tartasz? Talán hogy ha új párod lesz, probléma lesz, hogy tartod vele a kapcsolatot? A gyerekeid hozzád tartoznak, nekik meg joguk van a nagyszüleihez, meg hát az apjukhoz is lenne, szóval egy következő férfinek így kell elfogadnia... ráadásul nem a volt férjeddel megy a kontaktus, hanem az anyósoddal, rá csak nem lesz már senki féltékeny. :)

Miért kellene furcsállni azt, ami normális?

Komolyan, néha olyan érzésem van, hogy néhány kérdező csak azért ír ki ilyen kérdéseket, hogy mindenki dicsérje őt, és elájuljon tőle.

a napokban is volt egy ilyen "nem gáz, hogy a férjemet gyakran elengedem a haverjaival horgászni?" kérdés.

Nyugodj meg kérdező, varázslatos vagy!