Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elvált anyukák, nálatok hogy alakul a láthatás a bíróságon meghatározott alkalmakon kívül?
A vőlegényemnek van egy hatéves kisfia az előző házasságából. Négy éve váltak el (nem miattam), mi két éve vagyunk együtt.
A kissrác minden második hétvégén van nálunk, és minden héten szerdán, illetve csütörtökön is itt alszik. Ez a párom és az exneje külön megállapodása, a bíróság csak minden második hétvégét ítélt kötelezőnek.
Ezzel nincs is baj, nagyon jól kijövök a kisfiúval és ő is szeret engem,
A probléma az, hogy mióta az exnej tudja, hogy hamarosan összeházasodunk, nekem úgy tűnik, hogy szándékosan próbálja megfúrni a kapcsolatunkat és manipulálja a páromat a gyerekkel. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy random időpontokban telefonál, hogy ő fáradt, vagy épp ez meg az van, és vigyük már el a gyereket, persze a megbeszélt napokon kívül is. Illetve többször előfordult az is, hogy az ő hétvégéjén is kitalált valamit, hogy miért nem tud a gyerekkel lenni, és áthozta hozánk, és emiatt nekünk általában le kellett mondanunk valamilyen közös programot.
Arra gondoltam, hogy szólok a vőlegényemnek, hogy az exneje gusztustalanul trükközik, és ehhez a gyereket használja fel, csak előbb szeretnék tájékozódni, hogy másoknál hogy alakul a láthatás, hátha mégis tévedek. Nem szeretnék alaptalanul vádaskodni.
Mindenesetre nagyon kényelmetlen ez a helyzet, hogy egyszerűen semmit sem tudunk a párommal tervezni, arról nem is beszélve, hogy szerintem a gyerekek se tesz ez valami jót, hogy ide-oda van dobálva. Hatévesen szüksége lenne egy kialakult rendszerre az életében, állandóságra, biztonságra. Hogy mindig ugyanazokon a napokon legyen nálunk, és az anyjánál is. Vagy én gondolom rosszul?
Nálatok hogy megy ez? Most én vagyok a gonosz borszorkány, vagy pedig igazam van?
7es vagyok. Én ilyen esetben felhívom a gyerek anyját, hogy te figyelj már nem tudnánk napot cserélni, ha neked is megfelel
De még egyszer mondom, nem látok bele a kérdező helyzetébe, szoval nem támadom eggyik felet sem. Csak nem hiszem, hogy ne lehetne mindent megbeszélni, hha mindegyik fél együttműködő
Két hete pénteken mentünk volna a már említett vadvízi evezésre külföldre. Kb egy hónappal előtte megszerveztük, lefoglatuk a szállást, stb. Erre pénteken délután 5kor, amikor már útra kéeszen álltunk az ajtóban, anyuka becsengetett a gyerekkel, hogy itt hagyná hétvégére, mert neki halaszthatatlan dolga van. Meg se várta a választ, már rohant is el. Mi kb köpni-nyelni sem tudtunk, amint magunkhoz tértünk, már hiába hívogattuk, ő egész hétvégén nem vette fel a telefonját.
Mégis mit tehettünk volna? Lemondtuk az utazást, elbuktuk a pénzt, a barátaink meg állati csalódottak voltak.
Szóval nem, anyukával nem lehet normálisan megbeszélni a dolgot.
A gyerek mindig kérdezgeti tőlünk, hogy mikor mit fogunk csinálni, ha ő épp nem lesz nálunk. Feltételezem, az anyja mondogatja neki, hogy kérdezzen rá.
Nyilván nem akarunk hazudni a gyereknek, volt olyan, hogy konkrétan elmondtuk. Akkor anyuka utána természetesen keresztbe szervezett nekünk.
Utána próbálkoztunk azzal, hogy csak annyit mondtunk, dolgunk van/elutazunk, stb. Anyuka akkor is keresztbe szervezett.
Amikor ezt is meguntuk (múlt héten), akkor azt mondtuk, hogy semmit, itthon leszünk. Letagadtuk a programot, hátha akkor nyugi lesz. Anyuka természetesen akkor is lepasszolta a gyereket, mondván, hogy "úgyis otthon ülnétek egész hétvégén, ráértek vigyázni a gyerekre".
Próbáljátok ki, hogy egy teljesen másik időpontra(nem akkor, amikor általában szoktatok menni) "szerveztek" egy nagyon fontos dolgot. Jóval előtte mondjátok és jó sokszor, hogy biztos eljusson anyukához. És várjátok, hogy mi lesz...
Egyébként nem hiszem, hogy a kapcsolatotokat akarja fúrni. Mert akkor nem évek után jutna eszébe. De hogy ennyi véletlen sincs, az is biztos. Azt fontos szem előtt tartani, hogy nem a gyerek tehet róla.
A vőlegényednek kéne leülni beszélni az exfeleséggel, hogy nagyon szívesen vigyáztok a gyerekre szinte bármikor, de magánéletetek nektek is van, ha már leszervezett programotok van, ezt nem tudjátok, és nem is akarjátok felrúgni. Ha nincs meg a tolerancia egymás felé, akkor viszont ragaszkodni kell a bírósági végzésben foglalt láthatáshoz.
Sok anya szerintem mártírt csinál magából mert egyedül maradt a gyerekkel, és a gyerekkel zsarolja az apát (pl. ha az apa nem ér rá, jön a szokásos duma, hogy apádnak minden fontosabb...) Tény, hogy egy anyától se lehet elvárni, hogy feláldozza a magánéletét, de olyan akkor sincs, hogy minden egyeztetés nélkül beállít az apához a gyerekkel, hogy márpedig most ő vigyáz rá. Gondolni kéne a gyerek érzelmeire is, mi van akkor ha pl. apukát nem találja otthon, de a gyerek már bele élte magát, hogy vele tölthet pár napot?
És, hogy a kérdésre is válaszoljak: mi is közös megyegyezéssel váltunk, abban maradtunk, hogy akkor viszi, látogatja a volt férjem a gyereket, amikor akarja. Két éve váltunk el, egy kezemen megtudom számolni, hogy hányszor vitte el pluszban a megbeszélt két heti apás hétvégén kívül. Viszont ez mindig úgy zajlott, hogy előtte engem kérdezett meg, hogy nem szerveztünk-e a gyerekkel közös programot arra a napra, mert ha nem, csak akkor vinné el. Mi ezt kikötöttük, hogy nem a gyereken keresztül kommunikálunk, hanem mindig egymással egyeztetünk először. Én soha nem kértem olyat, hogy a megbeszélt láthatáson felül vigye el (tény, nekem könnyebb, mert már 13 éves gyerekről beszélünk, aki önálló). Én azt vallom, hogy ha valakinek erre felkell hívnom a figyelmét, hogy tölthetne több időt a gyerekkel, az már régen rossz, ha nem önszántából jön a gyerekért, akkor inkább ne vigye. Ez nem erőszak.
Hát nem tudom, de ez szerintem elég szánalmas dolog a másik nő részéről. Minek ilyennek gyerek? Tudnia kéne, mivel jár egy gyerek nevelése. Fárasztó, igen. Na és? Szerintem igazad van, ennyi erővel lehetne nálatok is a gyerek, és anyuka vihetné el 2 hetente, hogy ne legyen neki annyira fárasztó....
Szerintem aki itt az exet védi, annak nincs igaza. Ha kellett neki a gyerek, akkor igenis gondoskodjon róla, nem egy játék, hogy amikor nem kell, akkor lepasszolom. Ha nem váltak volna el, akkor a nagyszülőknél lenne állandóan a gyerek?
És igen, egy ekkora gyereknek kell a rendszer az életében. Nem szabad ennyire dobálni ide-oda. Bár ezzel anyuka lehet azt éri el nála, hogy azt fogja gondolni a kisfiú, hogy nem szereti őt az anyja. Ennek később még meglesz a következménye, akkor már hiába fog sírni anyuci...
Meg kellene próbálni beszélni az exxel, hogy ha valóban ilyen sokat van nálatok a gyerek, akkor ti kérni fogjátok a gyermekelhelyezés megváltoztatását a bíróságon. Talán ettől megijed.
Bár azt is lehetne, hogy megpróbálni beszélni vele, hogy jelezze 2-3 nappal előbb ha valami gondja van és nektek kell vigyázni a kisfiúra. Ha meg hirtelen keres meg titeket, akkor nem vagytok kötelesek belemenni. Azért az senkitől sem várható el, hogy egyszer csak kap 1 telefont az extől,és azonnal menni kell gyerekért.
Persze megértem hogy te is, párod is szereti a gyermeket, ez egy jó dolog, ritkán látni ilyet, de szerintem sem normális dolog, hogy csettint egyet és ti ugrotok, dobtok félre mindent.
Attól nem beszélve, hogy gondolom a tartásdíjat elkéri az ex hónapról hónapra. Viszont ezen felül veletek van többet a gyerek, tehát értelemszerűen ti látjátok el anyagilag is.
Ne ítéljen el senki, nem rosszindulatból írom, de azért van különbség aközött, hogy egy apának 2 hetente 2 napon át kell fizetnie, ellátnia, etetnie, programokra vinnie a gyereket, vagy 1 héten többször, plusz több hétvégén keresztül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!