Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megbocsájtanátok a párotoknak ilyen esetben?
Párommal ma a fiatalkoráról beszélgettünk és elszólta magát. Azt mondta, hogy nagyon sajnálja, hogy húsz évvel ezelőtt elzavarta a nagyanyja miatt az akkori élettársát mert azért kezdett el inni annó. Nekem ez nagyon rosszul esett és elküldtem itthonról.
Ti mit tettetek volna?
Kérdező, te nagyon beteg vagy. Szóval ha nem szűz a pasi és volt már kapcsolata előtted, akkor már nem is szerethet?
Orvos látott már?
Gondolom az az illető volt az igaz szerelme, te pedig egy megalkuvás vagy. Hiába leszek lepontozva én megértem a kérdezőt mert az ember ezt érzi, és most kiderült.
A házasságok jórésze (szerintem 90%) nem azzal köttetik aki életünk legnagyobb szerelme, hanem akivel éppen életünk azon szakaszában járunk amikor készen állunk a házasságra. És sokszor hosszú évek után jut az illető eszébe hogy milyen szép és jó lett volna ha...
Erre alapozom azt az elméletem, hogy a tinédzser szerelmekkel kötött házasságok közt vannak a legjobb legszebb házasságok (mert nincs kire visszaemlékezni akivel jobb volt de elszúrtuk) Viszont ezek között van a legnagyobb válási arány is (mert nem élték ki magukat és nem voltak elég érettek).
36/F
Az én párom a megismerkedésünk előtt pár hónappal kiment külföldre, azzal a szándékkal, hogy egy hétre van szállása, valamennyi pénze, keres kinn munkát és ottmarad. Hazajött aztán mégis az 1 hét elteltével.
Néha még most is mondja, hogy néha sajnálja, hogy nem maradt mégis kinn. Ennek ellenére tudom, hogy szeret engem és most már nem lépne le nélkülem.... Most akkor zavarjam el? Lesz*rom, mi lett volna, ha... Most ez van.
Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem szeret téged.
Elmesélek egy saját példát.
Régen, sok évvel ezelőtt, még a férjem előtt volt egy férfi az életemben, aki nagyon sokat jelentett a számomra. Nem jártunk együtt, csak néha találkoztunk, történtek köztünk dolgok, de bizonyos okok miatt nem lett belőle semmi komoly. És tudod, a mai napig bánom, hogy legalább bizonyos együttlétből nem volt több annak idején köztünk. De azt bánom, hogy akkor nem volt. Most már mindegy. 8 éve vagyok együtt a férjemmel és ő nekem nem pótlék volt, nem szamár a ló helyett, hanem tényleg a férjem volt a mindenem, úgy mentem hozzá, hogy szeretem, imádom, a jövőt is még most is vele képzelem el, de akkor is bánom a mai napig, hogy akkor azzal a bizonyos férfival nem voltam többet együtt. Mert akkor sokkal jobban éreztem volna magam. Akkor és nem most!
És ez a lényeg. Ami most van. Nem ami akkor volt. Lehet hogy úgy gondolta, hogy nem érezte volna akkor olyan rosszul magát, nem viselte volna meg az azt követő időszakát, hogyha nem küldi el az akkori élettársát. Mert lehet hogy akkor is szétmentek volna, csak nem így. Talán a lezárás módját bánta meg. Valószínűleg már az égvilágon semmit nem jelent neki, csak nem így akarta lezárni. Ma már másképp csinálná. És ez nem jelenti egyáltalán azt, hogy bánta volna azt, hogy téged megismert, vagy téged utána ne szeretett volna meg, vagy ne szeretne most is.
Talán elküldés helyett megkérhetted volna, hogy fejtse ki bővebben, hogy hogyan is gondolja, mert ez így számodra elég negatív dologként jött le.
Nem vezetnek sehova ezek a "mi lett volna ha" kérdések.
Ha akkor nem szakít, TE nem lennél most vele, ez meg azt bizonyítaná, hogy nem szereted?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!