Gyerektartást én fizetem, ha ruhára költöm a gyereknek és számlával igazolom akkor bajom lehet hivatalosan belőle? Mert az exem nem a gyerekre költi hanem másra, szakadt rongyos ruhában jár a gyerek.

Szerintem egyikőtök sem százas! Sem az apa, sem te, kérdező! Tök mindegy szegény gyereknek kinél van! Te simán lemondtál róla 2éve, az apja meg-elmondásod szerint- rosszul tartja és csak téged akar büntetni!

Nyugodtan pontozzatok le, de akkor sem fogok megsajnálni egy ilyet! 2év! Az lehet neked hamar elment, de egy gyereknek baromi sok idő! Gyerekvállalás előtt fel kellett volna nőnötök!

Ahogy elnézem te folyton munka nélkül vagy. Mégis hogy lehet ez? Így hogy akarod nevelni a gyereket?

Képzeld, van gyerekem, ha tudni szeretnéd kettő is. Sőt már váltam is és évekig egyedül neveltem a lányom, gyerektartás nélkül. Még GYED-en voltam mikor elköltöztem az éjszaka közepén.

Igazad van, egyedül nehéz. De nem lehetetlen! Mellettem édesanyám volt. Hozzá menekültem, de csak pár napig maradhattunk. Több nem is kellett, szereztem munkát, mentünk albérletbe. Kifogást mindig lehet találni.

Nagyon könnyű látatlanban osztani a kérdezőt. Neked pár napig anyukád segített. DE!!! Arra a pár napra neked volt hová menned, és az elég segítség volt, hogy újrakezd. A kérdezőnek nem volt senkije, ő csak az utcára vihette volna magával a gyereket. Anyukaként én is azt mondom, hogy a gyereknek még mindig jobb egy fűtött lakás, mint az utca.

A kérdező nagyot hibázott, hogy ennyire megbízott az apában, de mint látod nem csöves hajléktalan lett belőle, hanem talpra állt, és szeretné normálisan nevelni a gyerekét. Segítséget kért, nem kioktatást, nem értem miért kell bántani, meg azzal jönni, hogy bezzeg én...

Hogy mennyi idő alatt talál valaki munkát és lakást, az pedig megint sok tényezőtől függ, nem mindegy melyik városban él, milyen végzettsége van...stb. A szándék néha kevés.