Mennyire veszik figyelembe a gyermek kérését, akaratát gyermekelhelyezéskor?

"én úgy tudom, hogy 12 éves kor az amikor meghallgatják, és figyelembe vehetik a kérését, és a 14 éves kor elérése az amikor a bíróságot köti a gyermek akarata. Tehát úgy dönt a bíróság ahogy a 14 éves gyermek szeretné. "

Nem jol tudod. 14 eves kortól meghallgathatjak - elotte max pszichologusi vagy pszichiátriai szakvéleményt kérnek, nem hallgatják meg a bíróságon a gyereket. 16 évesen a gyerek kérheti, hogy meghallgassák, es a biróság koteles is meghallgatni. A velemenyet nem kell figyelembe vennie a bírónak. Sem 11, sem 14, sem 17 évesen. 16 évesen, ha nem akar a jogerősen kinevezett gondozója az élni, akkor a gyerek a gyamhivatalnal önállóan adhat be egy lakohely megvaltoztatasa kérvényt, amit vagy elfogadnak es engedélyezik a költözést, vagy nem.

A gyermek véleménye nem számít, barmilyen kegyetlenül hangzik is. Néha jobb is, mert a gyerek pl csak azert akar X szulovel élni, mert ott tobb a penz, nagyobb a szabadsag es nincs semmi kötelezettsége.....

A gyermek meghallgatása

Az ítélõképessége birtokában lévõ gyermeknek (vagyis annak, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani a saját véleményét) biztosítani kell, hogy e véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse.

A törvény részletesen szabályozza a gyermekek bíróság elõtti meghallgatását a szülõi felügyelettel, a gyermekelhelyezéssel, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben . Általános szabály, hogy indokolt esetben (különösen, ha azt õ maga kéri) meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértõ útján történhet, de a bíróság a gyermeknek az - elhelyezésével kapcsolatos - álláspontjáról a szülõk erre vonatkozó egyezõ nyilatkozata útján is tájékozódhat.

Általános szabály, hogy a 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg (BH 2002/439.), kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlõdését veszélyezteti (pl. a gyermek kizárólag azért választja a nevelésére kevésbé alkalmas szülõt, mert az jobb anyagi körülményeket tud biztosítani a számára, vagy kevésbé szigorú hozzá).

A bíróságnak (és a gyámhatóságnak) a szülõi felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülõt is meg kell hallgatnia .