Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem fontosak sokaknak már válás után a gyerekek?
Gyakran olvasok itt arról,hogy hogyan lehetne aljas módon megrövidíteni kisemmizni gyerekeket a külön élő szülőnek.Milyen emberek milyen szülők ezek akik erre képesek?A leggyakoribb,hogy apuka vagy anyuka új életet kezd új párral,születnek közös gyerekek,és rájuk hivatkozva a régi kapcsolatból származókról már nem akar a külön élő szülő megfelelően gondoskodni.Ez leggyakrabban az új társ hatására történik,főleg az új nők új feleségek miatt,akik gonoszak irigyek és gátlástalanul kisemmiznék a párjuk gyerekeit(tisztelet a ritka kivételnek).Szülnek gyerekeket felelőtlenül,és amikor anyagilag bajban vannak,vagy csak irigységből,akkor a párjuk gyerekét akarják megrövidíteni.Mégis milyen nők anyák az ilyenek?Persze férfiban is előfordul,de gyakoribb,hogy a nők az okok.És jön a standard ostoba szöveg,hogy"talán egy elvált ember már nem kezdhet új életet,nem lehet új családja"?De igen lehet,de felelősséggel.Azt mindig szem előtt kellene tartani,hogy a meglévő gyerekekről gondoskodni kellene minden körülmények között.Ha ez megy,akkor lehet újabb közös babát tervezni.Nem utólag nyavalyogni,és undorító módon megrövidíteni a meglévőket.Ha pedig anyagilag nem éri fel az új pár,akkor igenis nincs joga hozzá mások kárára tenni!!Aki gyerekes társat választ maga mellé,az ezzel felelősséget vállalt,elkötelezettséget tudta,hogy anyagi vonzata is van ami nem kevés ha tisztességesen teljesíti az elvált szülő a kötelességét.Mert sokan képesek pofátlan módon 20-25000ft-os tartásdíjakból lefaragtatni,csakhogy nekik több maradjon.Pedig ennek a duplájából sem lehet tisztességesen eltartani egy gyereket.Mégis miért nem előre gondolkodnak sokan,és miért teszik lehetetlenné ezeknek a szerencsétlen gyerekeknek az életét?És akkor még erre jön az acsarkodás általában,az irigység az exre,főleg ha Ő jól él,akkor sok esetben az új társak ahelyett,hogy a kötelességüket teljesítenék,vele vannak elfoglalva,hogy hogyan él.Na ehhez meg mi közük van?Nagyon sajnálom az ilyen helyzetben levő gyerekeket,és nagyon megvetem azokat az embereket akik miatt ezek a helyzetek kialakulnak.
Mások hogyan gondolkodnak erről?
Egyetértek veled.
Sokan sajnos képtelenek megérteni a felelősség fogalmát. Borzasztó, ha a gyereken akarnak spórolni, az én szüleim sosem tettek volna ilyet :(
Vagy általánosítasz, vagy tapasztalat, írásodból nem derült ki számomra.
Saját tapasztalatom: Kezem-lábam törtem, hogy fennmaradjon a jó kapcsolat, de drága nagymama és nagypapa mindent megtett azért, hogy ez ne legyen sikeres. Mindenhez két ember szükséges. A gyereket rossz úgy látni, hogy szeretne kétfelé megfelelni. Előttem nem mond semmit, nehogy baja legyen. Fogalmam sincs mit lehetne tenni ebben az esetben. DE NEM TUD kétfelé megfelelni. Nem is lehet!!!! Az ő világában ez a válás így jelenik meg, ahogy én látom, meg kell felelni mindkét szülőnek, de könyörgöm miért is??? Soha nem kértem meg erre, mire rájöttem, hogy mögöttem mi is folyik, gyalázás.
Az anyagiakról nem beszélek, nem is erről kellene beszélni, hanem a szeretetről, a közös, jó szándékú együttműködésről.
Válásnál már felnőttek bosszúja van, csak azért sem fogod látni, csak azért sem lesz olyan veled. Ha egész nap azt mondják a fülébe ugye milyen rossz, most sincs itt veled, vagy nagyon bunkó, semmire kellő apa/anya... ezek után mire gondolhat szegényke.
A külvilág persze ebből annyit lát, hogy elhagyta gyermekét, nem törődik vele, milyen szánalmas figura. Jó lenne ha szeretet lenne, és együttműködés, s nem vérre menő harc...
Kedves utolsó! Akkor te biztos a másik oldalon állsz!
Én is ismerek ilyen új feleséget, aki teljesen lebeszélte már az apát a "régi" gyerekeiről, sőt belebeszélte a hülye fejébe, hogy azok a gyerekek gonoszak (3, és 7 évesek), és nem szeretik őt, csak a saját anyjukat. Természetesen az apa nem is látogatja őket, mindent az új feleségre iratott, hogy ne kelljen fizetnie, az előző házasságából született gyermekinek gyerektartást!
Egyébként nem állom egyik oldalon sem,házas vagyok 3 gyerekünk van,és boldogok vagyunk.
De annyi szörnyűséget olvasok itt...
Akár nőről, akár férfiról legyen szó, az az ember egy nagyon buta korlátolt egyén.
És ezt nem is tudom bővebben kifejteni, mert ebben benne van az egész véleményem.
Hát nem tom. Igazságot nem lehet tenni.
Én a "másik nő" vagyok apuci oldalán, mégis engem pocskondiáznak. Sosem mondtam a páromnak, hogy ne menjen a gyerekhez, ne hozza el vagy ne fizessen neki gyerektartást. No de...azt nem hiszem, hogy kötelességünk lenne elviselni, hogy az volt nej és kedves párja a gyerek előtt engem szidalmaz (ugy hogy nem is ismer), illetve olyan jogi lépéseket tesz (letiltatja párom fizetését, kihúzza kifogásokkal a 2 évet, és nem adja oda a gyereket), amik egyszerre szánalmasak és eléggé átlátszóak. Ugyanis jogot tanulok, eléggé van belelátásom az "apróbetűs" részba. És mégis. Tehát nem várhtja el tőlem senki, hogy a kedves exhez szeretettel forduljak, illetve a kiskölyköt a kelblemre öleljem, mikor az anyja ellenem/ellenünk hangolja. Persze, nem a gyerek hibája, de sajnos annyira az anyja hatása alatt van, hogy én tehetek bármit, sosem fogok neki megfeleni. mert "anya ezt nem így szokta, anya mást mond". Ha nálunk van, a saját szabályaink szerint kéne viselkedni, szerintem. Persze, most le lehet pontozni, meg kikiáltani csúf mostohának, de higgyétek el, a másik félnek sem könnyű a helyzet...És sajnos, ez nem fog már változni :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!