Mi számít lényeges körülménynek a láthatás szempontjából? (Mert a bíróság szempontjából a lakhely megváltoztatása nem. )

Ha az anya elköltözik a gyerekkel, arra joga van. Ugyanis AZT nem lehet elvárni töle, hogy olyan helyen éljen, ahol meg tud vagy nem akar valami okból lakni.

DE ha elköltözött, akkor attól kezdve a láthatás költségeit (az apa utiköltsége, meg a gyereké, ha elviszi) neki (az anyának) kell fizetnie, mert ö költözött el. (Ha az apa költözött volna, akkor a költségetek neki kellene állnia)

Ha az anya akadályozza a törvényben megszabott láthatást, akkor az apa kihivhatja a rendörséget, illetve minden alkalommal bejelentheti a gyámhatóságon.

A "gyereket szabálysértésre kényszeríti" kitétellel nem tudok mit kezdeni, ezt írd le pontosan, hogy mit takar.

Az első rosszul tudja! A gyermekek tartózkodási helyének megválasztása még különélő szülők esetén is közös döntés kell hogy legyen a törvény szerint. Az anya önhatalmúan nem változtathatja meg a gyerekek tartózkodás helyét. Ha akar ő költözhet, de a gyerekek maradnak, legfeljebb maradnak az apánál, vagy ha különösen méltányolható esetben kérheti a gyámhivatalt, hogy pótolja az apa hozzájárulását. De amíg ez nincs meg, addig nem költözhet! És fontos, hogy előbb legyen meg a hozzájárulás, akár apai, akár gyámhivatali részről, különben jogosan jelentheti fel az apa.

A kérdező kérdésére viszont az a válaszom, hogy ezek még külön-külön is lényeges körülménynek számítanak, de sajnos a bírónők többsége kiszáradmicsodájú, egyedülálló vagy öreg tyúk, és 90%-ban az anya javára döntenek, még azonos feltételek esetén is. Sajnos te is valószínűleg kifogtál egy ilyet. Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon csak jogszolgáltatás van, nem pedig igazságszolgáltatás.

Van némi igazság itt is, ott is, de a dolgokat keveritek. Egy dolog az, hogy nem közös szülői felügyelet esetén is vannak olyan, a gyermek életét befolyásoló, lényeges kérdések, amelyekbe annak a félnek is beleszólása van, akinél a szülői felügyelet joga szünetel. Ilyen lényeges kérdésként a gyermek nevének, lakóhelyének, életpályájának a megváltoztatását nevesíti a jogszabály. A gyermek elhelyezésének, a szülői felügyeleti jog gyakorlójának megváltoztatása másféle lényeges körülményváltozást feltételez.

Ami a szomorú gyakorlatot illeti, a gyv.jogszabályokat alkotók nem gondoskodtak a jogok kikényszeríthetőségéről, a végrehajtók pedig kihasználják ezt. A különélő szülők a gyakorlatban szinte semmilyen segítséget nem kapnak ahhoz sem, hogy az említett 3 lényeges kérdésben érvényesülhessen a beleszólási joguk. Tehát, mintha maga az ítélkezési és a végrehajtási gyakorlat degradálná hülyeséggé az erről szóló paragrafusokat, hiszen a közreműködésükkel nem érvényesíthetőek.

A másik kérdés tényleg nagyon szubjektív, és még nagyobb lehetőséget hagy az ítélkezés kezében. Ha más a saját attitűdje, egy bíró nehezen győzhető meg arról, hogy amennyiben a gyermekkel együtt élő szülő magasról tesz a másik szülő és a gyermeke jogaira, ráadásul minimális együttműködési hajlandóságot sem mutat, azzal a gyermeket súlyosan veszélyezteti. Elvileg ez már lényeges körülmény lenne, de hogy mit tart annak, azt a bíró dönti el, ők pedig emberek, és sokszor ők sem a legobjektívebb, legokosabb körből kerülnek ki. Az ítéletet indokolni kell ugyan, de azt a másik fél előadásának, sokszor hazugságainak elfogadásával nem nehéz. A másik szomorú tény, hogy a gyermekvédelmi jogszabályok alapelvét, a „gyermek mindenek feletti érdekét”, sokszor pont a gyermek érdekével szemben tudják indokként felhasználni, hiszen, ha azt mondják, a körülmény ez, de a gyermek érdeke szerintük amaz, akkor nincs tovább, ennek ellenkezőjét nem tudod bizonyítani.

Végül:

Nem jól tudják, akik azt mondják, hogy a kapcsolattartás többletköltségeit az elköltözőnek kell állnia. Sajnos akkor sem, ha minden egyeztetetés nélkül, titokban, önhatalmúan döntött. Olyan esetet is láttam, mikor az anya külföldre, 1000 km-re küldte a kiskorút, nem egyeztetett, nem biztosította a jogerősen előírt láthatásokat, és a gyámhivatal szerint az apa jogai nem sérültek, mert nyugodtan ülhetett volna az autóba akár minden hétvégén, és mehetett volna oda-vissza 2000 km-t, ha látni akarta a gyereket. A saját költségén. Sőt, hogy fokozzam, abban az esetben a gyh azért rótta meg az apát, mert ha jó szülő lenne, nem látni akarta volna a gyereket, hanem küldött volna neki csomagokat. Szerintük az kiváltja a személyes kapcsolattartást. És mielőtt bárki azt gondolja, elszigetelt eset, csak egyetlen hülyeség, ezt az alapbutaságot (ami mellesleg ellenkezik a jogszabályokkal) megtámogatta a végrehajtás többi szintje is.

Most látom, hogy az eredeti kérdést elnéztem, újraszabályozás helyett az elhelyezés megváltoztatásának szempontjából írtam. Ettől függetlenül, az előző válasz is áll, de kicsit más helyzet. Hogy mi a lényeges körülmény, arról a Gyer. sem közöl semmi használhatót, tehát minden azon múlik, hogyan tudja az ember bizonyítani, hogy amire hivatkozik, az lényeges, és változtatás a gyermek érdekében áll. Az eljárók ma még képtelenek a rendszerszemléletre, és annak felismerésére, hogy amennyire az lehetséges, minden fél érdekeit szem előtt kell tartani ahhoz, hogy egy kapcsolat, szerződés, előírás, bármi, amiben emberek vesznek részt, hosszútávon működőképes legyen.

Nem akarok találgatni, de talán nem sikerült eléggé a gyermek érdeke felől kidomborítanod, hogy miért lenne jó a változtatás, míg a másik szülő nyilván úgy adta elő az érveit, mint általában, hogy az a gyermek érdeke, kívánsága, stb.

Csak annyiból, amit megosztottál, igazat adnék neked, mert egyébként egy 250 km-es távolságra való elköltözés vitán felül azt jelentené, hogy az eredeti körülmények jelentősen megváltoztak. Ekkora távolságnál nem mindegy a látogatás gyakorisága, hogy milyen időre vihető el a gyerek, hogy egyáltalán hány órára kellene odaérni az átvételéhez, stb. Pl., a szomszéd utcába gond nélkül odaér az ember reggel 9-re, de 250 km-re már nem biztos, ahogy az sem mindegy, hogy ha már oda-vissza 500 km-t megyek, már másnap vissza kell-e vinnem, ne adj’ Isten, ahogy sok más esetben láttam, éjszakára vissza kell vinni a gyereket. A kétnapos ünnepek kapcsolattartását is befolyásolja a távolság, hiszen ha épp egy szünetbe esik bele, mint a húsvét, a karácsony, akkor mennyit utazzunk, hogy az egyik nap ált. apánál, másik anyánál legyen? Nem csak a költségek miatt nem jó, de a gyereknek sem, ha ide-oda hurcolják kétnaponta. De, az érveiteket nem ismerjük, ahogy a bíróét sem. Tovább viszitek az ügyet egyébként?

Közös felügyelet megszüntetése esetén is kell mindkét szülő hozzájárulása a tartózkodási hely megváltoztatásához. Sajnos azonban az anyukának kiadják a lakcímkártyán, holott a Csj tv. szerint ezt nem tehetnék. Ha ilyen történt menj el a kiadó hatósághoz és kérd ki a lakcímbejelentőt. Jogod van megkapni, mert a te gyereked. Vigyél papírokat, hogy igazolni tud, hogy a tied a gyerek. Nem fogják odaadni. Ekkor indíts eljárást ellenük. Nem fognak válaszolni. 30 napuk van rá. Menj tovább a közig hivatalhoz. Ha ott sem válaszolnak lépj tovább az államtitkárság felé. Én most itt tartok.

Nyáron Tahitótfaluban és a Budapest VIII. kerben is kadtak lakcímkártyát. A VIII. kerben. a panaszomra azonnal visszavonták szabálytalan eljárás miatt és érvénybe léptették az előzőt. Tahitótfaluban nem voltak hajlandók visszavonni. Megy az eljárás.