Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Érdemes kitartónak lenni és...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Érdemes kitartónak lenni és várni hogy egyszer majd egy család leszünk?

Figyelt kérdés
A helyzet az, hogy várandós vagyok, az exem az apuka. De amióta kiderült hogy teherbe estem folyton csak hiteget, reményeket kelt, aztán meg pofára esek. Ez megy már 3 hónapja, de kb 2 hete tudatosult benne hogy ő az apa (egész addig csak kifogásokat keresett és minden lehetőséget megragadott hogy ki bújjon a szerep alól). Most azt az elvet vallja hogy nem az a lényeg hogy együtt legyünk hanem az, hogy legyünk jóban, töltsünk együtt időt aztán majd meglátjuk. De ennyi hitegetés után egyszerűen már nincs türelmem várni, félek...Számomra a két véglet létezik: Vagy együtt vagy hagyjon békén hogy a terhességet nyugodtan, békében tudjam akár egyedül végig csinálni. Érdemes megerőszakolni magamat és várni, vagy inkább zárjam le végleg ezt az egészet?

2013. nov. 18. 09:37
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:

Ha 24 éves hogyan akarod, hogy döntõképes legyen. Talán azért nem érzed jól magad vele,mert válaszra akarod birni.Felejtsd el most, hogy családra gondolj. Koncentrálj csakis a babádra,magadra az,hogy sirsz mindennap, azzal mit érsz el.Mondd neki, hogy most ne találkozzatok egy darabig, ha nem érzed jól magadat a társaságában. Szerintem lesztek egy pár, csak a srácban félelem van, fel sem fogja mi történik vele.

Egyébként te hány éves vagy?

2013. nov. 18. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 anonim ***** válasza:
Én amúgy teljesen megértem a te hozzáállásodat is, amikor terhes voltam nagyon sokat veszekedtünk az apával, mert ő ivott meg exhez járkált, és egyéb dolgokat művelt. És mindig azzal csesztettem, hogy akkor mindent vagy semmit. Vagy akar minket, vagy felejtsen el. Csak a baba születése után fogtam fel, hogy ez nem ilyen egyszerű. Végül egy család lettünk, de nagyon nagyon sok minden kellett ehhez keresztül mennünk, és nagyon sokat küzdöttünk mindketten. A babánk egy éves korára normalizálódott teljesen a helyzet. Nekem megérte a sok küzdelem, habár tudom, bármikor szétmehetünk újra, de hát ki nem?
2013. nov. 18. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm! 21 éves vagyok. Nem igazán így terveztem az életemet. Még van vissza 1,5 évem az egyetemből, de iszonyatosan nehéz volt az első trimeszter. A szívem nem engedte hogy megöljek egy életet, még ha az eszemmmel tudtam is hogy ennek nem most van itt az ideje. Mérlegelnem kellett és döntenem, én pedig úgy döntöttem hogy akár egyedül is, de megtartom és felnevelem ezt a picit. És azóta is kitartok a döntésem mellett, ez volt számomra a lehető legesleges legjobb döntés :) A volt párom nem szerette volna ha megtartom a babát, de azóta beletörődött, elfogadta a döntésemet és azért látom rajta hogy nagyon fogja szeretni a picit.
2013. nov. 18. 10:41
 14/15 anonim ***** válasza:
8%

Kitartás kislányka, gratulálok,hogy ilyen bátor vagy, ne félj, biztosan minden rendben lesz a papával is.

Jó babavárást és vigyázzatok magatokra!

2013. nov. 18. 12:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim ***** válasza:

Mi az, hogy annál többet ne jöjjön, mint amennyi kötelező?


Nem csak végletek vannak, máshogy is lehet ő jó apa, csak intelligens hozzáállás kell.


A hitegetés viszont...szerintem nem nagyon akar ő veled lenni, nem tudja pontosan, mit, hogyan szeretne.

2013. nov. 18. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!