Rengeteg kérdést olvastam hogy az apuka ilyen meg olyan ha gyerek vagy gyt tartásról van szó. Hogy az anyát piszkálja a gyereket erőszakkal akarja elvenni meg hasonlók?

Az az ember ne beszéljen legaljasabb dologról, aki a saját kölyke ellen lépett, de nem ám kis lépéseket:D

És véleményem szerint nagyon jól teszi a másik szülő, hogy mindezek után a gyereket távol tartja tőled.

Érdemes elolvasni.

Vannak édesapák, akiknek a heti feladat listájukon szerepel: „levél a gyámhivatalnak”. Sajnos léteznek anyukák, akik sportot űznek a gyerekükért jövő, kapu előtt ácsorgó apukák hazaküldéséből. Az indokok a ’beteg a gyerek’ -től az ’iskolai buliban van éppen’-en át egészen a ’nincs kedve menni mert utál Téged’-ig igen széles skálán mozognak. Általában nagyszerű, önigazoló magyarázatokat sikerül kreálni – tisztelet a kivételnek, akik tényleg alappal tagadják meg a gyerek átadását. A magyarázat-gyártáskor viszont egy dolgot vegyen mindenki figyelembe: a saját gyermekünk nem szavahihető hírforrás! Egész kis kortól képesek két kapura játszani, otthon az apuka által elkövetett rémtettekről számolnak be, míg az apjuknál levetített story az anyjukból csinál gonosz boszorkát. Mindenképp érdemes a valóság felderítésére időt szánni, mert a kapcsolattartás jogosulatlan akadályozásának komoly következményei vannak:

1. A kapcsolattartás elmaradása esetén az édesapa a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulhat. Ha a hivatal megállapítja, hogy a kapcsolattartást nem lett volna szabad megtagadni, akkor elrendeli a végrehajtást, felhívja az anyukát, hogy a határozat szerinti időpontban tegyen eleget a kapcsolattartás pótlásának és hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével. Emellett kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére, ami tetemes összeg is lehet, ha apukának drága ügyvédje volt.

2. Ha még egyszer előfordul a kapcsolattartás akadályozása, akkor a gyámhivatal bírságot szab ki, amelynek összege 5-10.000.-Ft között szokott lenni. Minél több elmaradt kapcsolattartás van, annál magasabb a bírság összege – nagyon egyedi a növekedési tendencia, de általában másodszorra 50.000.-Ft-ot, harmadszorra 80.000.-Ft-ot, negyedszerre 150.000.-Ft-ot, ötödszörre 250.000.-Ft-ot szoktak kiszabni. A felső határ 500.000.-Ft.

3. Két-három elmaradt kapcsolattartást követően a gyámhivatal kezdeményezni szokta a gyermek védelembe vételét. Ez igen súlyos intézkedés egy édesanyával szemben, és ha az édesapa ekkor kezdeményezi a gyermek nála való elhelyezését, akkor jó eséllyel indul ebbe a csatába. Gyakorlatilag családgondozót rendelnek ki az anyuka számára, aki gondozási-nevelési tervet ír elő, magatartási szabályokat határoz meg, megkeresi a gyermekorvost és a gyermek óvodáját, iskoláját, valamint rendszeresen ellenőrzi ezek betartását.

4.Lehetőség van gyermekvédelmi mediációs eljárás igénybevételére is, ha ezt a felek közösen kezdeményezik. Én azt tapasztalom, hogy a felek közötti kommunikáció javításában a mediáció nagyon sokat segít, de általában a kapcsolattartást ‘csak azért is’ akadályozó anyukák megtagadják az ebben való közreműködést is.

5. Ha az édesanya a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan az édesapa ellen neveli és a kapcsolattartásnak többször nem tesz eleget, akkor a gyámhivatal a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat. Azzal tisztában kell lenni, hogy ha az édesapa indít per, az mindig kétesélyes, de ha a gyámhivatal kezdeményezi a gyermek elhelyezésének megváltoztatását, akkor nagyon ritka, hogy a bíróság elutasítja a keresetét.

6. Mind a gyámhivatal, mind az édesapa feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése miatt, mert a Büntető törvénykönyv szerint: „aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Összességében tehát elmondható, a problémák megoldására nem alkalmas az, ha csak úgy egyszerűen nem adja oda az anya a gyereket. Érdemes először a gyámhivatalba személyesen bemenni, és elmesélni, melyek azok az okok, amiért nem szeretnénk, ha az apuka elvinné a gyermekünket. Ha ott azt mondják, hogy „ugyan már anyuka, ne tessék itt hisztériázni, a gyereknek kell az apja” akkor ne az legyen az első reakció, hogy érzéketlen és elfásult az ügyintéző, mert nem az. Objektíven, sokkal jobban meg tudja ítélni, hogy adott probléma valóban mennyire veszélyezteti a gyermek fejlődését. A következő indokok – bár valóban mind veszélyezteti a gyereket – nem szoktak elegendőek lenni: ha egyszer leesett a hintáról; nem kötötte be a biztonsági övet; nem a kedvenc ételét főzte; lepasszolta a szomszédnak; büntetésből rácsapott a fenekére; betegen hozta haza; a közért előtt hagyta míg bevásárolt; elvitte egy buliba ahol mindenki részeg volt; a nagymamához vitte ahol 5 macska van és allergiás; csak gyorsétteremben eteti; reggel csendben kell lennie amíg az apja felébred; megnézte a Sikoly3-at; soha nem kap reggelit; ott felejtette a játszóházban… Vagyis ne az érzésekre és a józan paraszti észre hallgassunk, hanem szakemberre.

Dr. Illés Blanka ügyvéd

25 A jog szerint, az az édesapa, aki papíron is az.Azt ismeri el a jog édesapának, akinek a gyerek a nevén van. Ő az aki a hétköznapok mindegyikén a felelősséget vállalta vállalja a gyermekért. Egy betolakodót, nagyhangú, hazudozót akinek még csak a nevén sincs a gyerek, azt nem ismeri el a jog, főleg úgy, hogy az illető mikor helyt kellett volna állnia a másik ember mellett, büdös volt neki a felelősségvállalás, és a gyermek helyett inkább a kocsmát, haverokat, és a bulizást választotta, és cserben hagyta a gyerek anyját.

Ugye?:D Javíts ki, ha nem így van:DD

25 Joga annak van egyedül, aki jogszerint (még ha biólógiailag nem is) a gyermek apja és maximálisan el is látja az apai felelősségvállalását.

Úgy hogy a litániádat, és a fenyegetőzést, meg a paragrafusokat, meg a büntetési tételeket kukázhatod.Mert ebben a helyzetben oda valók.

Kit kell a gyermek apjának tekinteni? (Apasági vélelmek)

Míg az anya az, aki a gyermeket szülte (kivéve az örökbefogadás esetét), addig az apai státusz rendezése vélelmekkel történik. A házastársak közötti huzamos, kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni

a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy

b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy

c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy

d) azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Hogyan ismerhetem el a gyermekemet? (Az apaság elismerése teljes hatályú nyilatkozattal, utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat alapján)

Amikor az apa az apaságot önként vállalja, akkor az apasági vélelem az elismerés alapján kétféle képen keletkezet: vagy teljes hatályú apai elismeréssel, vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozattal.

A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.

Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha

a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és

b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó.

Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha

a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve, hogy

b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és

c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.

Az apaság megállapítása iránt mikor lehet pert indítani? (Apaság bírósági megállapítása)

Az apaság bírósági megállapítására abban az esetben van lehetőség, ha egyébként nem állapítható meg a gyermek apjának kiléte. Így apaság megállapítása iránt csak akkor lehet pert indítani, ha az apai státuszt nem lehet betölteni sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem reprodukciós eljáráshoz való hozzájárulás alapján.

Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. A bíróság a gyermek apjának azt a férfit nyilváníthatja, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.

Mikor lehet kérni az anyai státusz megállapítását? (Anyaság bírósági megállapítása)

Az anyai státusz legtöbbször nem szorul rendezésre, csupán kivételes esetekben. Amennyiben az anya azonossága kétséges, anyaság megállapítása iránt lehet pert indítani. A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg. Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

Hogyan tudom megakadályozni, hogy ne engem tekintsenek a gyermek apjának? (Az apasági vélelem megtámadása)

Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá. Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya. A megtámadásra jogosult

a) a gyermek,

b) az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,

c) a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.

Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

* A bíróság a gyermek apjának azt a férfit nyilváníthatja, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett,

És ha valaki ezt semmivel nem tudja igazolni, mert semmiféle bizonyítéka (sem tanul, sem közös lakcím, sem semmi) erre nincs, hogy ő az adott időben közösült az anyával, akkor nem is értem mit is akar?:DD