Házimunka megosztás, nemek eltávolodása egymástól. Így lenne?

De már komolyan miért kell ezen folyamatosan rágódni?

Valami nem stimmel a párkapcsolatodban?

Valamilyen férfi mély nyomot hagyott benned, és tele vagy sérelemmel?

Elhisszük, hogy vannak szupernők, a férfiakra semmi szükség, főleg nem a tudományoskodásukra, okoskodásukra, mert hülye mind egytől egyig.

Magam részéről én ebből a kérdésből nem csinálok nagy ügyet. Megcsinálom a házimunkát és kész. Nem tartom egy férfias tevékenységnek akár ódivatúan hangzik, akár nem, engem nem vonz a férjem porszívóval a kezében. Ha csinál otthon valamit akkor az nagyszerű és köszi, de ha nem akkor se fog leszakadni a plafon. Azt meg hogy ez hogyan hat majd ki évek/évtizedek múlva a kapcsolatunkra... passz :)

De megértem azt a tábort is, aki szeretné ezt elvárni, vagyis elvárja a párjától.

Szerintem egész egyszerűen mindenkinek nyitottnak kellene lennie egy kapcsolatban, és kész. Ha valaki párt keres, nem várhat arra, hogy megtalálja azt, akivel 95% az egyezés. Nem rángathatja magával az ideáit arról, hogy kinek mi a dolga, és semmiképp nem ragaszkodhat hozzájuk makacs öszvér módjára.

Ma olyan sok a hülye ember. Akik azt hajtogatják, hogy ha a nő keres kevesebbet, akkor ne szóljon bele a család pénzügyeibe, meg van mindenféle kicsavart vélemény a házimunkáról is. Az igaz, hogy ha mindenki ugyanannyit dolgozik, akkor a házimunkát is meg kell osztani. De nem hiszem el, hogy ne lehetne úgy megoldani, hogy mindenkinek kényelmes legyen.

Ez az egész probléma csak annyit árul el, hogy az emberek nagy része képtelen alkalmazkodni. Mert ez egyetlen helyzetről szól, de mi van akkor, ha valami megváltozik? Egy házasságban az évek során mindenféle felállás előfordul, ezalatt senki nem várhatja el sem azt, hogy a felek a házimunkát mindig megosszák, sem azt, hogy mindig a nő csinálja.

Mi amikor megismerkedtünk a férjemmel, óvatosan tapogattuk ki a helyzetet, és kölcsönösen alakítottuk ki a kényelmes életmódot. Ő olyan volt, mint a gyurma, nagyon alkalmazkodóképes, de én is figyeltem, hogy ne basáskodjak. Pedig még azon is összeveszhettünk volna, hogy neki nagyobb az alvásigénye.

Kérdező, mi a baj? Személyesen vagy benne ebben a problémában?

Szerencsém van a férjemmel. Ő besegít. Nálunk a munkamegosztás inkább úgy alakul, hogy mindenki azt csinálja, amiben jobb. Pl. nincs türelmem teregetni, ha párom otthon van, ezt részt megcsinálja. De költözéskor én is cipeltem bútort, csavaroztam szekrényt..stb. Nem nagy dolog. Tervezem, hogy megtanulok fát metszeni, meg ilyesmi, mert ha külföldön van, én is meg tudom majd csinálni.

Nekünk így jó, eszünkbe sem jut válni:)