A bizalom visszaszerezhető?

Egyet meg kell tanulni: csak és kizárólag magadban bízhatsz.

Élhettek boldogan egy házasságban, vagy egy kapcsolatban, de olyan hogy feltétlen bizalom?eladod a lelked az ördögnek, és amig ezt a leckét nem tanulod meg, mindig kapsz majd egy-egy jó nagy pofont, hátha észreveszed végre.

Minden emberben megvan az az egoizmus, hogyha érdekei kívánják a másik ellen forduljon, arcul csapja, hátba támadja. Van néha hogy az embernek a saját családja is ilyen. Lehetnek bizalmasaid, de mindenkinek mértékkel az információkkal és a gyenge pontjaiddal, senkiért ne tedd tűzbe a kezed, 100%-osan soha nem adhatod ki magad, tejesen védtelen maradsz.

Én szeretem a párom és bízok benne, de csak annyira bízok benne, hogy tudom, hogy mindennek egyszer vége szakad, tisztába vagyok hogy mik vannak benne a pakliban, mire számíthatok, mindezt a realitás talaján. (elhagyhat, megcsalhat, akármi történhet).Nem rá allapozom az életemet, hanem magamra. Semmire nincs garancia.

Csak saját magad.

Ne is haragudj,de ez eléggé buta hozzáállás a dolgokhoz.Azért mert engem becsapott a Pista,attól még a Józsi lehet rendes ember,és lehet méltó a bizalmamra.

Nem a nőkben vagy a férfiakban csalódunk,hanem egyes emberekben.Jól meg kell választani kiben bízunk meg az biztos,de akkor sem lehet általánosítani.

Sajnos előfordul,hogy csalódnunk kell abban az emberben akit a legjobban szeretünk,de ettől még nem olyan mindenki.Az a baj,hogy nem figyelünk az intő jelekre időben,és olyanra bízzuk néha az "életünket" Olyanra pazaroljuk a szerelmünket aki érdemtelen erre.

Hidd el találsz majd hozzád méltó nőt,aki szeret tisztel megbecsül.Csak nyitott szemmel járj a világba,és ne hagyd,hogy csak az érzelmeid irányítsanak.Néha nem árt a józan észre hallgatni.

Sok sikert.

Idövel igen: én is az elsö páromban 100%-osan megbiztam és csunyán kihasználta, az eredménye egy idegosszeomlás lett több hónapos kezeléssel. Elváltunk és utánna megismerkedtem a mostani párommal, elöször évekig CSAK barátok voltunk sok közös témával. Sok problémáról is tudtunk beszélggetni, meg alapkérdésekröl: hüség, bizalom, értékrend stb.

Idövel lassan kialakult mindkettönkben az igény, hogy a kapcsolatunkat kibövitsük (nem irok szerelmet, mert ennél sokkal több, amit érzünk). Most több mint 20 éve vagyunk összeházasodva, tökéletesen meg tudok benne bizni, és ha lehet, még jobban szeretjük (és tiszteljük) egymást, mint kezdetben.

Ne akard siettetni, idö kell ahhoz, hogy egy nagy csalódást le tudjál rendezni magadban és felismerd, hogy minden ember másmilyen. Nekem sokat segitett az, hogy batátságként indult az ujabb kapcsolat, mert ugy általaban öszintébbek egymáshoz az emberek.

Első vagyok és nincs a hozzá állásommal baj.

érehet bízni leírtam, de nem 100%osan, senkiben sem.

És ezt ne egyszerűsitsd le hogy a józsi megcsalt a pisti is ilyen lesz... nem erről beszéltem. ha te beleszeretsz másba, ott fogod hagyni a férjed mondjuk , mert már mást szeretsz. Ezt a férjed átvágásnak veszi. Ez az ego, mikor úgy cselekszünk, hogy nekünk jó és nem a másikat nézzük.

Holott ugye mindkettőnek igaza van, miért maradjon vele ha nem szereti és mást szeret, a másik meg jogosan érzi, hogy ő mondjuk megtett mindent hűséges volt és mégis ez történt...

néha át kell gondolni a dolgokat, nem pedig elvakultan irogatni, hogy persze bizzál csak mindenkiben, majd még átvágnak negyvenszer....Amig szerelmes az meber persze hogy bizik, boldog satöbbi, de utána már ésszel kell lenni.

nekem is nagyon nehéz volt. De megtanulod hidd el, hogy mennyire bizhatsz meg benne, hogy egy boldog kapcsolatot alakíts ki.

De amíg nem gyakorlod, hanem csak begubózol, addig ne is várj sikert.

Randizz ,ismerkedj, próbálkozz. Jönni fog magától és ha használod a régi tapasztalataidat, nem lesz gond, hidd el egy ilyen rosszul végződött kapcsolat iszonyat sok információt és tapasztalatot adott neked!

Első voltam ismét.

Figyi!

Fogadj szót az elsőnek,és Te is ugyanolyan megkeseredett és boldogtalan leszel mint ő.Hogy lehet valakivel élni bizalom nélkül?Persze akinek ennyit jelent a házassági esküje,hogy ha talál mást lecserélni a társát,ilyen emberben hogyan lehetne bízni?Persze nem vagyunk egyformák.

Én is elváltam egyszer,azóta már egy évtizede boldog házasságban élek.És bízok a férjemben 100%-ig,Ő is bennem.Olyan nincs,hogy 15 év után jövök rá arra,hogy milyen jellemű ember akivel együtt élek.Csak olyan van,hogy nem figyelek rá eléggé.Ezért lehet ez meglepi ennyi idő után amit tesz.Tökéletes ember nincs,magunk sem vagyunk azok.Én nem tudnék bizalmatlanságban élni,nem is akarnék.És nem lenne az a szerelem akiért lecserélném az az embert aki már bizonyította,hogy méltó a bizalmamra.

Ez jellem és elhatározás kérdése is.Nem ösztön lények vagyunk,hanem gondolkodni tudó emberek.

Azt hiszem érdemes először is levonni a tanulságot, most, hogy életed egy fontos szakasza lezárult. Mert haszna is volt az eddig megélt éveknek. A bizalom nagyon fontos két ember őszinteségre, szeretetre épülő kapcsolatában, de ez nem jelenthet vak bizalmat. Tehát, ha sorjáznak -mert sorjáznak ám!- az intő jelek, hogy valami nem működik már olyan jól, akkor ne takarózzunk az "én megbízom benne" szöveggel. Hanem igenis vegyük észre, hogy itt az ideje szembenézni a problémákal. Egy házasság vagy kapcsolat tönkremenetele sem pusztán az egyik fél kizárólagos hibája:) (Pl. az egyik félrelép, a másik meg közben homokba dugja a fejét.)

Nincs reményed addig megfelelő társkapcsolatot kialakítani, amíg nem találod meg, hogy te miben hibáztál. Mert akkor legközelebb sem tudod kikerülni ezt, ezeket. Egyébként sincs sok értelme a másikat hibáztva a sérelmeinken rágódni hosszú-hosszú ideig, ez egyrészt nem visz előre, másrészt ettől nem épül az ember személyisége, sőt...