Tényleg nem működhet egy kapcsolat, ha nincs bizalom?

Én amellett vagyok, hogy nincs értelme. Én nem tudnék úgy élni, hogy minden nap attól kelljen rettegnem, hogy mikor hol van, mit csinál, mikor csal meg, hazajön-e aznap vagy végleg elhagy. A félelem korlátoz, én nem akarok félni.

Ráadásul van annyi önbizalmam, hogy azt gondolom, szerethető vagyok. El tudom fogadni, hogy valaki nem szeret (tisztában vagyok azzal, hogy nem lehet kikényszeríteni), de akkor ne húzzuk egymás idejét és ne csináljunk úgy, mintha...

Szerintem a hűség döntés kérdése, ha valaki megcsal, másképp döntött. Nálam ez nem fér bele a szeretetbe. A pár-kapcsolatban hiszek. Nem fogadok el mentséget, senkit nem kényszerítenek megcsalásra. Ha valami nem tetszik, van szája, mondja el (én is elmondom) és tegyünk ellene. Ha meg nem tudunk tenni, váljunk el anélkül, hogy megaláznánk a másikat. Nem is keresek senki számára mentséget, mert azzal magamnak hazudnék.

Megbocsátani meg tudod. Felejteni nem.

itt az a gond, hogy később, visszagondolva már tuti, hogy meg fogod bánni , hogy voltál olyan i diota, hogy ot választottad..

de akkor majd kinek rinyálsz????