Bizalom nélkül újrakezdés?

Elveszti a kiegyensúlyozott, boldog gyermekkorát a kislányotok, ha kettőtök között sokszor feszült a viszony, folytonosak a gyanúsítgatások, viták, veszekedések.

Megéri? Nem őszinte dolog ilyenkor a gyerekre hivatkozni, olvasd csak el újra az első mondatom.

Egyértelműen nem! Ti már mindketten másfelé vágyódtok, ha ismét egy fedél alá kerültök, a gyerek boldog családi légkör helyett örökös viták, szúrós pillantások, gyanúsítgatások kereszttüzében fog élni, mire 10 éves lesz, addigra pedig már nem győzi nem észrevenni a szeretőket a hátsó ablaknál..

Ti boldogtalanul fogtok élni, ő pedig egyenesen meggyűlöl mindent, ami házassággal, szerelemmel kapcsolatos, sohasem lesz normális kapcsolata, hiszen őt nem arra neveltétek! Nem lehettek ilyen kegyetlenek a saját lányotokkal! Ha a legjobbat akarjátok neki, akkor váljatok szét harag nélkül, kulturáltan, és uszítás nélkül neveljétek együtt a kislányt a jövőben.

Ha valóban mindketten újra akarnátok kezdeni, akkor ott nem volna helye takargatásnak, őszintétlenségnek!

Ha teljes szívvel kívánok valamit, akkor bármilyen nehéz, felvállalom a hibáimat a másik előtt.

Benned nem sok bizalom van a feleségeddel szemben ezen a területen. Ráadásul az elvesztett bizalmat még akkor is nehéz visszaszerezni, ha erősen törekszik erre az, aki eljátszotta.

Üljetek le a feleségeddel és beszéljétek alaposan át: mennyire akarjátok az újrakezdést. Nem csak a bizonytalanság, az ismeretlentől való félelem (mi lesz, hogy lesz, hogyan fogok egyedül élni stb.) tart vissza benneteket?

Ha az együttélést választjátok: ki miben tud változni, hogy javuljon a kapcsolatotok? (Mert a félrelépés arra utal, hogy valami nem működött jól. Félreértés ne essék, kisebb-nagyobb mértékben, de mind a ketten hibáztatok ám!)

És ami nagyon fontos: ha úgy döntötök, hogy maradtok a házasságban és megpróbáljátok újra, akkor soha, de soha többet nem szabad felhozni az elmúlt sérelmeket, megcsalásokat! Semmelyikőtöknek. Zárjátok le a múltat és kezdjetek tiszta lappal. És nőjetek fel. Nem itt, hanem egymással kell sokat beszélni, beszélgetni. Felnőttség, érett személyiség onnan is felismerhető, hogy ugyan szégyenli, de felvállalja, ha hibát követett el.