Akik vetélés után elváltak: leírnád, hogy zajlott pontosan?

Szerintem meg te olvasgasd tovább, ha már nem értesz a témához és kb. mindig választott terhességmegszakításra gondolsz, ha valaki kiejti a száján az abortusz szót.

Kérdező!

Tudod, vannak olyan emberek, akik úgy dolgozzák ezt fel, mint a férjed. Egy idő után majd beszélni fog róla, de lehet, hogy neki könnyebb, hogy nem beszél róla.

Ha nem akar erről beszélni, ne erőltesd. Mondd el olyannak, akiben megbízol, édesanyádnak, barátnőnek, orvosnak, pszichológusnak, bárkinek, ha neked ez így könnyebb.

Kedves Kérdező!Ilyenkor a legtöbbet azok tudnak neked segíteni akik szintén hasonló dolgon mentek keresztül,nekem ők segítettek annak idején!

Angyalok szülei vagyunk fórum-on például.

Tipikus amikről írtál a férjedel kapcsolatosan !

Egyet leírok :nagyon kritikus és sérülékeny időszakban vagytok most,én ezt a mi kapcsolatunkban egy vízválasztónak érzem ...sosem lett teljesen ugyanaz a kapcsolatunk mint eőtte volt ,más lett.

Nagyon vigyázzatok egymásra !

Kedves Kérdező!

(Én vagyok a 23 hetes ikres) Nekem magától indult be (nevezhetem szülésnek) mert a fiúk élve születtek, és még éltek is egy darabig...

No azt akartam mondani, hogy az én férjem sem akart beszélni róla. Nem a szavak embere, és rosszul is fejezi ki magát. Úgy tűnik nálunk az jött be, ha leírja egy levélben, vagy legépeli, hogy mit gondol, mit érez. Aztán én elolvasom. Ez után már a beszélgetés is könnyebben ment. (Természetesen a sorstársak is sokat segítettek, de csak nekem tudtak.)

csak hiszed a ferfiak magukban sajatos modon gyaszolnak es dolgozzak fel a dolgot.Hidd el ezt tanultam

Szeressd ot oleld magadhoz es simogasd mond el neki nem az o hibaja nem a te hibad ilyen dolgok megtortennek es biztosisd ot arrol hogy szereted ugyanugy mint regen es oke ha banatos oke ha gyenge Nem kell erosnek lenni csak azert mert ferfi.

Az érdektelenség oka lehet az is,hogy egy idő után feladják azt ,hogy megpróbáljanak lelkileg segíteni rajtunk ,mert mondhatnak bármit az látszólag nem segít nekünk ,tehetetlennek érzik magukat és ők is szenvednek ,csak ezt ők nem tudják így megfogalmazni saját maguk számára ,fusztráltak annyit éreznek ,ők sem tudják mit tegyenek.

Állítom,hogy egy pszichológus apuka is tanácstalan lenne egy ilyen helyzetben ha ő maga kerülne bele a feleségével ebbe .

Csakis türelemmel ,szeretettel ,egymás iránti kitartással lehet közösen túllenni ezen .

25.

pedig az alapján, amit most írtál, szerintem nagyon is érdekli, csak képetelen beszélni róla. ne gondold, h nem, mert akkor ok nélkül (!) fogod meggyűlölni. próbálj meg mással beszélgetni róla és várj, hátha később képes lesz rá. szerintem is az segítene,h a ti ketten ki tudnátok beszélni magatokból, de úgy látszik, neki van egy befelé forduló gyászidőszaka. ennek le kell telnie és talán utána. nem baj, ha nem tudod vígasztalni, teljesen érthető. de ne gyűlöld, mert nem érdemli meg. hidd el, h fáj neki is