Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti mit tanácsolnátok kívülállóként? Előre bocsájtom, NEM rólam szól a történet, tőlem csak segítséget, illetve tanácsot kért a sztori női szereplője.
4 hónappal ezelőtt megismerkedett egy 38 éves férfival. Egy közös ismerősük révén történt; kicsit levelezgettek, aztán személyes találkozó is lett belőle. Elsőre is ugyanolyan szimpatikusak voltak egymásnak, újabb, mindennapos találkák következtek; mozi, vacsora, kirándulás…
A pasi szépítés nélkül elmondta, hogy válófélben van, egy éve otthagyta őt a felesége. Már évekkel korábban kiderült, hogy megcsalta őt a nej, de akkor a gyerekek miatt megpróbálta rendbehozni az életüket. Nem sikerült, az asszony lelépett a szomszéddal. A 2 gyerek 1 hetet az anyjával, 1 hetet az apjával tölt. Ő tökéletesen ellátja mindkettőt, tehát nem pótmamát, vagy háztartási alkalmazottat keresett, hanem valóban egy igazi társat magának. A válóper a gyerekek elhelyezése, és vagyonjogi kérdések miatt nyúlik mint a rétestészta, mivel az asszony tudja, hogy a volt férje számára nagyon fontosak a gyerekek, és vissza is él azzal, hogy miattuk követelőzhet.
A férfinak sem korábban, sem azóta nem voltak nőügyei, de egy évvel a különköltözés után úgy érezte, hogy eljött az ideje új életet kezdeni. A történet úgy folytatódott, mint egy lányregény. Minden tökéletes volt minden szempontból, tényleg úgy tűnt, hogy ők ketten a másik felüket találták meg egymásban minden téren. A gyerekek bemutatását nem siette el az apjuk, épp azért, mert úgy gondolta, hogy nem akarja őket összezavarni, ráérnek akkor, ha mindketten biztosak a hosszútávú kapcsolatban. De szerencsére az iskolás kisfiúval, és az ovis kislánnyal is rendben ment minden, megszerették a barátnőt, és ők is örültek, ha közös programjaik voltak.
Az időközben megismert családtagok, rokonok, barátok is azon a véleményen voltak, hogy ritka szerencse, ha két ennyire összeillő ember találkozik, és messziről látszik rajtuk mennyire boldogok. Így is volt, egészen néhány nappal ezelőttig. A férfi, már egy pár napja feszült volt; mint mondta, a közelgő újabb tárgyalás aggasztja, mert úgy tűnik, megint nem sikerül majd megállapodni a vitás kérdésekben. Aztán azt kérte a barátnőjétől, hogy üljenek le beszélni, mert baj van. Zokogva elmondta, hogy szereti, nem akarja elveszíteni, rettenetesen szégyelli, és fáj neki, de úgy érzi, hogy most nem fog működni a kettőjük kapcsolata. Zaklatott és ideges a válás körüli hercehurca miatt, senki mást nem tud elviselni maga mellett a gyerekeken kívül. Ő sem érti, hogy mi történik vele, de egyszerűen nem tudja felszabadultan boldognak érezni magát, amíg ebben a helyzetben van, és azt sem tudja megmondani, hogy ez meddig tart. Nem mondja azt, hogy legyen végleg vége, de azt sem kérheti, hogy a lány várjon rá bizonytalan ideig. Szerintetek?
A feleség itt biztosan nem számít, mert együtt él az új pasijával egy éve, és eléggé megromlott a kapcsolatuk a válás miatt.
Erre ne vegyél mérget.
Kérdező, én férfiként azt mondanám, hogy nincs ebben a szituban semmi furcsa, az illető férfi valószínűleg úgy érzi, hogy etikátlan lenne részéről a lányra terhelni a saját válási monomániáját és idegbaját, zavarja, hogy nem tud a lánnyal foglalkozni, viszont ezen ő maga meg nem tud változtatni amíg tart a hercehurca, és ki tudja meddig fog tartani.
Szerintem ez egy alapvetően tisztességes álláspont, ha ezen túl működőnek tűnik a kapcsolat, tartani kell pár hét szünetet, és megnézni, mi történik....
Ilyen mélységig nem látok bele az életükbe, a feleségével kapcsolatos dolgokról is annyit tudok, amennyit ő elmondott a barátnőjének. Valóban igyekeznek kerülni a találkozást; a heti váltásnál is a kislány ovijában hagyja a gyerekek holmiját, délután onnan viszi el az anyjuk.
A gyerekekért rajong, ha vannak "véranyák", akkor ő a "vérapa" típus, aki a gyerekek kedvéért a csillagot is lehozza az égről. Nem agyonkényezeti őket, csak imád velük lenni, és tényleg tökéletesen kikapcsolódik mellettük, ha romba döntik a lakást akkor is.
Először is,szerintem egy 22 nő már eltudja dönteni hogy mit akar,és túlzásnak találom,hogy gyerekként legyen tekintve.
Másodszor, arra a csajszinak is fel kell készülni,hogy mit vállal,ha a férfivel marad!Jól gondolja át (ez az idő pont megfelelő,amíg külön vannak),ugyanis gyerekeket nevelni nem egyszerű,és ebből neki is majd aktívan ki kell vennie a részét,ha együtt maradnak a hapsival.
Harmadszor, alap járaton Én is úgy gondolom,hogy nem a válás áll a szakítás háterében,hanem inkább az,hogy nem tudja,hogy mennyire állná a sarat a barátnője,mind gyermeknevelés,mind a küzdelmekben a volt feleséggel.
Ha igazán nagy szerelem,akkor úgyis újra egymásra találnak megint.
Én mindenesetre sok kitartást kívánok a csajnak,és azt kívánom nekik,hogy sikerüljön legyőzni az akadályokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!