Én fizessem a láthatásra a másik fél, gyerekek utazási költségeit? Nagy távolságról beszélek.180-200 és több kilométerre költözött a gyerekekkel, egyes esetekben megbeszélés engedélyem beleegyezésem nélkül.

Index cikk: „Már nem a különélő szülőnek, jellemzően az apának kell fizetnie egyedül a kapcsolattartással járó útiköltséget. A gyerek elvitelével összefüggő költségeket eddig csak a kapcsolattartásra jogosult, különélő szülő volt köteles viselni. Ez sokszor méltánytalanságot eredményezett reá nézve. Ha a válás után a gyereket nevelő szülő az ország másik végébe, vagy netán egy másik országba költözött, akkor a kapcsolattartásra jogosult szülő olyan helyzetbe kerülhetett, hogy önhibáján kívül, esetleg anyagiak hiányában nem tudott elmenni a gyerekért. Olyan is előfordul, hogy a gyereket nevelő szülő szándékosan költözik pl. a negyedik megyébe, hogy meghiúsítsa vagy korlátozza a kapcsolattartást. A bíróság most már dönthet úgy, hogy megosztja a szülők között a gyerek elvitelével kapcsolatos költségeket. Ez történhet úgy, és talán ez a legpraktikusabb, hogy a különélő szülő elmegy a gyerekért a gyereket nevelő szülőhöz, a gyereket nevelő szülő pedig hazaviszi a gyereket a kapcsolattartás végeztével. Ezáltal megoszlanak közöttük a költségek.”

4:180. § (3) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások

Rögzíti az új szabályozás, hogy a gyermek elvitelével felmerülő kiadások a kapcsolattartásra jogosultat terhelik – ezt tartalmazta a Gyer. 27. § (7) bekezdése is -, azonban a bíróság vagy a gyámhatóság számára felhatalmazást ad arra, hogy ettől eltérően is rendelkezhet. Ezzel lehetőséget teremt arra, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő kérelmezhesse a kapcsolattartásról döntést hozó bíróság vagy gyámhatóság mérlegelését a gyermek elvitelével kapcsolatos kiadások megosztására vonatkozóan. A mérlegelés szempontja lehet a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett szülő eltérő jövedelmi helyzete és az a körülmény, ha a gyermeket nevelő szülő nagyobb távolságra költözött korábbi lakóhelyüktől, lényegesen nehezebb helyzetbe hozva a kapcsolattartásra jogosult szülőt.

„E bekezdés a gyermek elvitelével kapcsolatos kiadások viselését – főszabály szerint – a kapcsolattartásra jogosult kötelezettségévé teszi, de ettől a bíróság, illetve a gyámhatóság a felek anyagi helyzetére, a lakóhelyük közötti távolságra és egyéb körülményekre tekintettel, a kapcsolattartást szabályozó határozatában eltérhet. Azokat a kiadások azonban, amelyeket a gyermeket gondozó szülő felróható magatartásával (a kapcsolattartás akadályozásával, meghiúsításával) okoz (például felesleges utazás költségei), ez a szülő a 4:183. §-a alapján köteles viselni, illetve megtéríteni.” (2009-es Ptk. indokolás)

„A 180.§ (3) bekezdése értelmében a gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság, vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik. E bekezdés a Gyer. azon szabályát, mely szerint a gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik, differenciált tartalommal veszi át. A kormányrendelet kogens szabályával szemben a CSJK. lehetőséget biztosít a bíróságnak és a gyámhatóságnak is, hogy indokolt esetben a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt kötelezze a gyermek elvitelével, utazásával kapcsolatos költségek viselésére, vagy a kiadásokat megoszthassa a szülők között. Ezt indokolttá teszi, ha a kapcsolattartásra feljogosított szülő az ország másik részén munkanélküli, míg a gondozó szülő kiemelkedően jó anyagi körülmények között, esetleg külföldön él. Ugyanis alapvető gyermeki érdek, hogy a kapcsolattartás megvalósulhasson, ezért kivételes esetekben a gondozó szülő is köteles ehhez ilyen módon hozzájárulni.” [link]

[link]