Nem tudom feldolgozni a velünk történteket.3 kisgyermekkel maradtam egyedül. Van itt olyan anyuka akit szintén pici gyerekkel hagyott el a férje?

terhessen hagyott ott Egyedul bogve szultem soha nem is latta a gyereket soha nem fizetett utana elvaltunk.

Aztan o egy elvalt 10 evvel idosebb no ket gyereket nevelte a sjatja helyett.

Azota eltelt 25 ev... nem bantam meg eros lettem megkuzdottem mindenert jobb lettem ettol okosabb erosebb eletrevalobb. Gyermekem foiskolara jart okos csinos tuzrol pattant holgy lett. Fefi is akadt aki szivessen melenk allt de mindig csak mi ketten voltun ka fontosak.

Biztosan nem lenne egyszerű és fájdalommentes, de én átbeszélném vele őszintén a dolgokat. Miért tette, mi vezetett idáig, mi az, amit hiányolt a kapcsolatunkból és mi az, amit én hiányoltam.

Ha nem látom az okokat, nehezebben tudnám feldolgozni az egészet. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges következő kapcsolatban hasznosítani tudnám a tapasztalatokat.

Én most a második házasságomban élek, ami sokkal jobban sikerült, mint az első.

Írták már előttem, de le kell ülni józanul, köd nélkül átgondolni a történteket. Az érzelmek akkor sodorják el az embert, ha van erre hely a szívében. Gondold végig, esetleg kiüresedett-e a kapcsolatotok, ha igen, miért. Önmagában a 3 gyerek nem biztos hogy visszatartó tényező, még rombolhatja is a házasfelek közötti kapcsolat minőségét, a harmóniát, kötődést (nem feltétlen, de ez is lehetséges, a sok gond felőrli az összetartozást, másik felé fordulást). Ha szerelmes, nem tudsz mit tenni, csak azt, hogy vársz.

Igazából azért gyermekvállaláskor azért titkon nem árt olykor az a gondolat, felelősen végiggondolni, hogy ez megtörténhet. Szabad emberek vagyunk, nem birtokolhatod egészen a másikat. Persze a gyerekeiért ő is ugyanolyan felelősséggel tartozik.