Vàlni akarok, nem tudok?

A szituàcio röviden:

Van férjem,ös egy pàr honapos babym.Külföldön élünk.

Nagyon rossz szituàcioban vagyok.

Bàr pàrom nem bànt testileg,mégis nagyon nem jol élek.

Nem ad soha egy forintot,nincs a telefon feltöltve(ha a gyerek beteg lenne,hogy telefonàlnék?

Neki persze elöfizetéses.

Lehord mindenféle ribancnak,disznonak,mert azt mertem mondani,hogy elvàlok.

Azzal fenyeget ha elvàlok,tesz rola hogy utcàra kerüljek,és a gyereket bàrmi àron de elveszi tölem.

Még egy tamponra se ad pénzt,legutobb szégyenemre elkellett lopjam a boltbol,ö ezt tudja,most azzal fenyeget,hogy Isten làta mit tettem,ezért büntetös jàr.

Persze szexet akar ha kedve van,addig fogdos,piszkàl(még ha alszok is)hogy megadom magam.

Külön szobàban alszunk,én a gyerekkel.

Minden nap éjjel elmegy szorakozni,és csak reggel jön haza.

Màr 4 hete nem dolgozik,az orvostol hozza az igazolàsokat...

Én eleve nem dolgozom.

A lényeg hogy otthon senkim sincs,nem tudok hazamenni¨

Nem akarok anyàs csecsemöbe menni,..

Ha itt külföldön elhagyom öt,elvesztem az engedélyem,és a gyerekemét is,amivel elcseszem a gyerekem egész jövöjét.

Otthon nem akarok szociàlis segélyekböl élni,de itt csak akkor lesz papirom,amig vele vagyok,a kislànyt beleörtve.

Mit tegyek?