Válópernél tényleg nagyobbat nyom a lantba hogy az egyik megcsalta a másikat, és lett egy 3. -ik fél?

Elvileg egy fél mondatos indoklást kérnek, de jelentősége csak akkor van, ha bűncselekménynek minősül az indoklás (pl bántalmazás, fenyegetés, stb).

Mivel a megcsalás nem bűncselekmény, nem számít a válópernél. A rákérdezés is inkább csak udvariassági aktus, mert gondolom vannak olyan válaszok is, hogy "nem jó az ágyban", "már a szagától is undorodom", "utálom a hülye fejét nézni" - amikkel szintúgy nem tud mit kezdeni a bíróság, maximum szánakozva nézi a bíró a másik felet.

Ez senkit sem érdekel, nem a középkorban élünk, ahol oknyomozást kell csinálni, hogy ki a házasságtörő....

A bíró azt vizsgálja, hogy a házasság megjavíthatatlanul megromlott-e, illetve a vagyonközösséget osztja el, ha van gyerek, akkor a kapcsolattartást szabályozza, és a tartásdíjat. Semmi mást.

Kérdező, semekkorát sem nyom a latba, és nem, nem kell elmondani, ha egy pár nagyszínházat csinál a bíróságon a válásukból, az csak róluk szól...

Mert alapesetben, ha közös megegyezéssel válnak a felek, írni kell egy 1-2 oldalas beadványt, leírva, hogy ekkor akkor házasságot kötöttek, x év után a kapcsolatuk megromlott, és megszakították az életközösséget, ezért kérik a t. bíróságot, hog yza ekkor meg akkor itt kötött házasságukat felbontani szíveskedjen.

Közös ingatlan van/nincs, ha van, így mmeg úgy osztják.

Ingó vagyont így meg úgy.

Közös gyerek van/nincs.

Ha van, akkor a felügyeleti jogról, elhelyezésről, kapcsolattartásról, tartásról így meg úgy állapodtak meg.

Dátum, aláírás.

Ha a bíróság nem lát külünös disznóságot a leírtakban, ami arra utalna hogy az egyik ki akarja semmizni a másikat akár vagyonból, akár jogokból, akkor nem fog vizsgálni semmit, max meghallgat egy közös tanút hogy tényleg az van-e amit leírtak a beadványban, és simán elválasztják a feleket mindenféle ingyencirkusz nélkül.

Utolsó, alapvetően (kultúremberek válásánál) megállapodás kérdése, amit eleve leírnak a beadványban, és ha a bíróság nem lát kirívó aránytalanságot, belefoglalja az ítéletébe.

Mások meg akár évekig lapátolják egymásra a mocskot gyermekelhelyezési és tartási meg vagyonmegosztási kérdésekben, és a bíróság majd szül egy döntést előbb vagy utóbb. Egyébként vagyoni dolgokban ami közös, ott vagy a bizonylatokkal igazolható arány van, vagy ha nincs ilyen, akkor a bíróság fele/fele arányt feltételez a szerzésben közreműködésre. Ha nem tudnak megegyezni, hogy ki marad és fizet, és ki költözik, akkor a bíróság elrendelheti az ingatlan kényszer-értékesítését is... de ezt végső esetnek tekintik, a cél az, hogy a felek maguk találjanak valami kölcsönösen elfogadható megoldást.