Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
"Hagyd menni. Ha meg dolgotok van egymassal, ujra egyutt lesztek. " Ez mennyire igaz?
Ez kapcsolodik: "Mindennek oka van, semmi sem történik véletlenül.
Egy egészen pontos forgatókönyv alapján működünk, amelyen néha tudunk változtatni, de valójában mindenki tapasztalhatja, hogy a megtapasztalandó dolgokat és találkozásokat nem kerülhetjük el."
Valoban igy van? Tapasztalatok?
19-es vagyok, és hozzáteszem, egy rövid történetből idézek:
Él egy régi történet egy fiatalemberről, akinél hogy, hogy nem,
de egy éjjel megjelent egy angyal
és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá.
Minden lehetőség adott lesz számára,
[...],
és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.
Emberünk egész életében várta,
hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak,
de nem történt semmi és végül egyedül,
[...] halt meg.
Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt,
aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában,
és felelősségre vonta:
"Te [...], ígértél nekem,
[...] gyönyörű feleséget.
Egész életemben vártam, ... de nem történt semmi."
"Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal.
- Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked,
de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel."
Az ember megdöbbent.
"El sem tudom képzelni, miről beszélsz!" - mondta.
[...]
"És emlékszel [...] arra Él egy régi történet egy fiatalemberről, akinél hogy, hogy nem,
de egy éjjel megjelent egy angyal
és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá.
Minden lehetőség adott lesz számára,
[...],
és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.
Emberünk egész életében várta,
hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak,
de nem történt semmi és végül egyedül,
[...] halt meg.
Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt,
aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában,
és felelősségre vonta:
"Te [...], ígértél nekem,
[...] gyönyörű feleséget.
Egész életemben vártam, ... de nem történt semmi."
"Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal.
- Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked,
de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel."
Az ember megdöbbent.
"El sem tudom képzelni, miről beszélsz!" - mondta.
[...]
"És emlékszel [...] arra Él egy régi történet egy fiatalemberről, akinél hogy, hogy nem,
de egy éjjel megjelent egy angyal
és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá.
Minden lehetőség adott lesz számára,
[...],
és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.
Emberünk egész életében várta,
hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak,
de nem történt semmi és végül egyedül,
[...] halt meg.
Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt,
aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában,
és felelősségre vonta:
"Te [...], ígértél nekem,
[...] gyönyörű feleséget.
Egész életemben vártam, ... de nem történt semmi."
"Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal.
- Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked,
de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel."
Az ember megdöbbent.
"El sem tudom képzelni, miről beszélsz!" - mondta.
[...]
"És emlékszel arra a [...] nőre,
aki neked annyira tetszett?
Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban,
vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad,
hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez,
mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.
Az ember újra bólintott, de már sírt.
"Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna,
vele sok gyermeket neveltetek volna,
vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben.
- Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében,
de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan,
mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk,
és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.
Mi nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól,
mi nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk,
hogy kinevetnek bennünket,
és nem bízzuk rá magunkat más emberre,
mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük.
De még nincs veszve semmi!
Mi még életben vagyunk.
Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket.
Mi elkezdhetünk létrehozni lehetőségeket saját magunk számára
nőre,
aki neked annyira tetszett?
Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban,
vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad,
hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez,
mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.
Az ember újra bólintott, de már sírt.
"Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna,
vele sok gyermeket neveltetek volna,
vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben.
- Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében,
de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan,
mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk,
és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.
Mi nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól,
mi nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk,
hogy kinevetnek bennünket,
és nem bízzuk rá magunkat más emberre,
mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük.
De még nincs veszve semmi!
Mi még életben vagyunk.
Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket.
Mi elkezdhetünk létrehozni lehetőségeket saját magunk számára
nőre,
aki neked annyira tetszett?
Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban,
vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad,
hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez,
mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.
Az ember újra bólintott, de már sírt.
"Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna,
vele sok gyermeket neveltetek volna,
vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben.
- Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében,
de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan,
mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk,
és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.
Mi nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól,
mi nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk,
hogy kinevetnek bennünket,
és nem bízzuk rá magunkat más emberre,
mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük.
De még nincs veszve semmi!
Mi még életben vagyunk.
Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket.
Mi elkezdhetünk létrehozni lehetőségeket saját magunk számára.
Uhh, kissé összekavarodott, szóval még egyszer:
Él egy régi történet egy fiatalemberről, akinél hogy, hogy nem,
de egy éjjel megjelent egy angyal
és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá.
Minden lehetőség adott lesz számára,
[...],
és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.
Emberünk egész életében várta,
hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak,
de nem történt semmi és végül egyedül,
[...] halt meg.
Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt,
aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában,
és felelősségre vonta:
"Te [...], ígértél nekem,
[...] gyönyörű feleséget.
Egész életemben vártam, ... de nem történt semmi."
"Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal.
- Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked,
de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel."
Az ember megdöbbent.
"El sem tudom képzelni, miről beszélsz!" - mondta.
[...]
"És emlékszel [...] arra a [...] nőre,
aki neked annyira tetszett?
Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban,
vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad,
hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez,
mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.
Az ember újra bólintott, de már sírt.
"Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna,
vele sok gyermeket neveltetek volna,
vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben.
- Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében,
de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan,
mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk,
és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.
Mi nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól,
mi nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk,
hogy kinevetnek bennünket,
és nem bízzuk rá magunkat más emberre,
mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük.
De még nincs veszve semmi!
Mi még életben vagyunk.
Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket.
Mi elkezdhetünk létrehozni lehetőségeket saját magunk számára.
Tudom, miről beszélsz, kedves Kérdező! Ugyanígy vagyok én is: mikor már azt hiszem, hogy most már jobb lesz, végre kisírtam magam, már elértem a gödör mélyét. Majd most már ki lehet mászni belőle. Aztán elém kerül egy régi fénykép, egy nagyon kedves közös emlék - és ilyenkor kiderül, hogy valójában csak most kezdek bemászni a feneketlen gödörbe...:(
Szép gondolat, amit írsz, de borzasztó nehéz úgy elengedni valakit, akit szíved mélyéből szeretsz. Mert mi van, ha hagyod menni, és rajtad múlik?
32f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!