Párom (nő) hirtelen haragú, érdemes emiatt válni?

Ezt akár az én férjem is írhatta volna, laptop, pohár, minden megvolt, ajtó nem.

Hogy árnyaljam a képet, ő a terhességem alatt titokban találkozgatott az exével, amin én kiborultam, hogy legalább szóljon előre, ha már ilyen fontos neki. Aztán amikor 2,5 hónapos volt a babánk, egy erről szóló vita hevében akkorát öklözött az arcomba, hogy beleestem egy fotelbe és hetekig narancssárga folt volt a látómezőmben. Onnantól fogva 2,5 évig vert, volt, hogy kimaradt 1 hónap, de olyan is volt, hogy a születésnapomon otthon voltam, ő hazajött szándékosan azért, hogy megverjen. Kivert a székből és a földön rugdosott, 48-as cipőnyom van a hátamon lefényképezve és van látlelet, plusz kiverte a fél fogamat. Diplomás, látszólag családját szerető ember.

Az ominózus 2,5 hónapos kori verés(első) után én megkattantam, törtem-zúztam, az se érdekelt volna, ha megöl.

Volt, hogy amikor nyugalom volt, letérdeltem mellé és sírva könyörögtem, hogy ne verjen meg többet.

Az ominózus szülinapi után pár napra rá direkt felhergeltem, hogy megöljön, mert azt éreztem, nem, bírom tovább. Miközben feküdtem a földön és ököllel ütötte a fejemet, hátamat, ahol ért, arra gondoltam, hogy akkor végre vége.

Volt, hogy bezárkóztam és bejött a garázson keresztül, kitörte a pinceajtót, feljött és kis híján agyonvert.

Utána elmentünk párterápiára, amiből igen hamar neki lett terápia. Ő akart elmenni és én ezt borzasztóan tiszteltem és tisztelem a mai napig benne.

Ez 2010-ben volt, azóta nem vert.

Én nem tudtam túl lenni a múlton, nagyon sok veszekedés volt azóta is, ilyen pohárcsapkodós is. Kértem, hogy menjen el egy kis időre, hogy át tudjak állni abból, hogy gyakorlatilag a gyerek születése óta vert és napi szinten az életemet kellett félteni, abba, hogy újra az én kis macikám.

Nem tudtam csak úgy szerető feleség lenni.

Ő ezt megtagadta, nem tudom, igaza volt-e, szerintem nem, hiszen a 2,5 éves masszív verés az egy olyan traumatikus időszak volt, amihez idő kellett volna, szerintem nem volt elvárható, hogy hirtelen legyen bizalom ismét.

Ez lényegtelen is, mert most válunk, az ő akarata volt, elhagyott minket és semmiféle békülési szándékra ne,m reagált, ezért most már elindítottam a válást.

Ilyen is van.

Nem hiszem, hogy borderline lennék, bár ezzel ő is bepróbálkozott, mint diagnózis.

Azt viszont soha nem vette bele, hogy NEKEM milyen lehetett, mikor hormonálisan amúgy is sérülékeny állapotban, nagy hassal én megtudtam, hogy ismét az exével volt, vagy amikor 2 óránként szoptattam és ő elkezdett verni.

Mióta elment(pár hónapja), azóta érdekes egy poharat se vertem szét. Nekem a dührohamaimat a fáradtság, a fizikai és lelki fájdalom okozta és végül is igazam lett, mert elmúltak az ilyen típusú indulataim, amióta nincs a közelemben.

Ilyen is van. Nem minden csak fekete vagy csak fehér, vannak egyéb árnyalatok is.

Mielőtt automatikusan a kérdezőt kezdenétek uszítani, nem látunk bele, hogy valóban beteg-e a társa(párterápián ez kiderül,ahogy rólam fel se merült ott a szakemberben, hogy borderline lehetnék és ha párterápiára mennek, akkor nem olyan sértő, mint a menj már el egy pszichológushoz), vagy más van az indulatai mögött.

Sok sikert!

A kérdésre végül nem válaszoltam.

A laptop szétverés az nem szokványos.

De pl. az én férjemmel én a verések kapcsán azért is gondoltam, hogy ezen túl tudna lenni, mert ő egy szegregált környéken nőtt fel és az édesapja 13 évet ült börtönben. Az ő köreikben, apai vonalon a családon belüli erőszak a minta és ez a minta kijött, amikor a baba nálunk megszületett.

De ő is akarta, akkor túl tudott lenni az agressziókezelési problémáin.Volt, hogy váláson gondolkodtam, de első körben egy kis fizikai eltávolodást akartam volna(ami egyébként a pszichológusunk szerint nagyon jó ötlet lett volna, ha hajlandó lett volna rá a párom).

Amikor egyszer nyugodt a párod, akkor mond el neki, hogy neked ezek az indulatos időszakai nagyon nehezek és mivel nem tudtok rájönni, mi lehet a problémáTOK(ne kend rá első körben), ezért szeretnél párszor elmenni párterápiára.

Ott csinálnak többek között egy nagyon részletes pszichológiai elemzést, ahol pl kijött, hogy a férjem párkapcsolati szituációban abszolút elnyomó és hatalmaskodó természet, tehát le van tesztelve, úgy van összerakva, hogy hiába próbálod magadat jó színben feltüntetni, nem tudod becsapni az összképet, mert több száz kérdésre kell válaszolni.

Ott a szakember szólni fog, ha felmerül benne valamiféle pszichózis gyanúja.

Akkor viszont beteg és gyógyszerrel beállítható.

Ha meg más a gond, akkor lehet, hogy a terápia segít nektek.

Még az is lehet, hogy elmentek terápiára és mégis váltok, ilyen is van.

De egy esélyt érdemes adni,már csak azért is, mert ha valóban beteg, akkor mielőbb kezelést kell kapnia, mert magára is veszélyes lehet a későbbiekben.