Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Létezik olyan, hogy vagyonmegosztás válás nélkül?
Elvileg ha különélnek, akkortól nincs tovább vagyonközösség, de az azt megelözö dologk vátozatlanul közösek maradnak. A közös ház, stb közös marad és az esetleges javitásoknál már felmerül, hogy ki fizeti és utána azt ki hogy tudja saját költségként elszámolni.
Elvileg lehetséges ugyan olyan, hogy közjegyzö elött nyilatkoznak a különélésröl és a jelenlegi vagyon elosztásáról, de ettöl függetlenül késöbb felmerülhetnek nem egyértelmü helyzetek.
Ezen kivül az, hogy más lakhelyük van, nem bizonyitja, hogy ténylegesen különélnek, azaz, hogy a házasság mind olyan megszünt. Ugyanis éppen a mostani helyzetben nagyon sok házaspár él külön lakhelyen a munka - pénzkereset miatt (pl a sok ember, aki külföldön dolgozik, de ettöl meg a házasságát fenntartja).
Adott esetben több év múlva elöadódhat olyan helyzet, hogy a közben keletkezett adóságokat közösnek minösiti valamelyik fél, és utána nehéz bizonyitani, hogy nem a tudomásával és beleegyzésével keletkezett.
De anyukádnak elmondhatod, hogy ha POLGÁRILAG elválnak - mert egyházilag nem lehet - , az rá nézve addig nem ütközik a vallással, amig ö nem kezd új kapcsolatba. Az egyház szemszögéböl nézve akkor is házasnak minösül, ha polgárilag elvált. Viszont a válás során a vagyont jogerösen el tudják osztani és attól kezdve nem fordulhat elö, hogy késöbb viták keletkeznek.
A legtisztább, ha jogilag elválnak, a vagyont elosztják és utána mindkét félnek saját döntése, hogy akar-e újabb kapcsolatot. Ha anyukád szerint rá nézve kötelezö az egyház véleménye, akkor marad egyedül, és semmit sem vét a vallási szabályok ellen.
A válópernek nem kell szenynesteregetésnek meg hasonlóknak lennie, ha megegyeznek a vagyonelosztásban, a gyerekelhelyezésben (ha aktuális még), illetve a gyerektartás fizetésében (ha jogos lenne), akkor gyakorlatilag egy meghallgatás és egy második tárgyalás után felbontják a házasságot.
Több dolog is a rendelkezésetekre áll.
Egyrészről házassági szerződést nem csak házasságkötés előtt, hanem utána is lehet kötni.
Csjt. 27§
(2) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.
Másrészt, a magyar jog szerint lehetséges vagyonmegosztás a válás nélkül is.
31. §
(1) A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.
(2) A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.
(3) A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.
(4) A hiányzó közös, illetőleg különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
(5) A házastársak közötti vagyoni viszonyokra (házassági vagyonjogi szerződés, a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség, a közös lakás használatában történő megállapodás stb.) a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.
Most ott áll helyzet, hogy apu szeretné rendezni ezeket a dolgokat így 1,5 év után.
Apu kocsija anyu nevén van,szeretnék átiratni. Mi a legkedvezőbb megoldás? Ilyen esetben is kötelező az eredetiség vizsgálat? Illeték? Stb?
Anyu úgy szeretné a vagyonmegosztást, hogy ne kelljen eladni a házat, mivel hugomék, kicsi babával ott laknak. Megoldható úgy a váláskor a ház sorsa, hogy pl. apu lemond az egyik gyerek javára az 1/2 részről, anyu a másik gyerek javára az 1/2 részről? Ilyen esetben kell valamilyen illetéket fizetni? Ha igen mennyit? Hol nézzek ennek utána?
Köszönöm válaszukat!
Latom hogy azota eltelt egy kis ido, de talan ujaknak meg hasznos lehet:
igen, letezik, termeszetesen, ajandekozasi szerzodessel atirhatjak a gyerekek nevere, kozvetlen hozzatartozo eseten illetekmentes (csak a kozjegyzo vagy ugyved dijat kell megfizetni persze aki az ajandekozasi szerzodest elkesziti)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!