Nem tudom, mit tegyek?

a férjemmel 6 éve vagyunk házasok,most várjuk a 3. babát. újra és újra ugyanazok a problémák jönnek elő,és nem tudom már kezelni a helyzetet. nem akarok válni,szeretem,de nem megy tovább azt érzem.sokszor megkapjuk h minek is nősült,minek is vállalt gyereket-mind3-at akarta ő is,sőt-,neki már nincs is élete. közben hajtiogatja h szeret minket,csak feszült néha. aztán azzal jön h jó h ideges minden teher az ő vállán van.

olyanokért ordít a gyerekekkel h miért kelnek fel éjjel? basszus pisilni kelnek néha,ő 3x pisil eg yéjszaka komolyan azon gondolkodtam h legközelebb ha fel mer kelni wc-reelkezdek vele ordítani h mit képzel? aztán h miért akar 3. mesét a gyerek,mi az h szomjas? és ordít és káromkodik és már nem bírom.. a gyerekek egyre idgesebbek,ettől meg ő egyre idegesebb

jelenleg nem tudok lépni,dolgozni meg főleg,most felajánlottam neki,h ne csináljon semmit,bírja ki pár hónapig amig nem találok megoldást,és addig emberelje meg magát.nem akarja. elmenni sem akar. igazából nem is tudom mi a fenéát akar?? ő sem tudja megmondani.

mondtam h nem szégyen bevallani ha nem jó neki házasságban,inkább váljunk elmert ebbe belerokkan a család. de nem akar. sakk,matt

tegnap borult végleg ki nálam a bili. egyszerűen nem bírom az ordibálást,káromkodást,főleg nem a gyerekek felé. olyan kicsik még és imádják az apjukat. a multkor a lányom már annyira odavolt h apa hazajött h utána mert menni a wc-re. a pici ujjaival kinyitotta az ajtót,erre a férjem bevágta, még jó h nem törte el az ujját,csak a bőr jött le. 3 éves amúgy.

tanácsadásra nem akar menni,segítséget nem akar kérni,szte nekünk meg kell érteni h neki nehéz és kész.

ő ma itthon maradt volna,de reggel felöltözött h bemegy dolgozni nem fog engem kerülgetni. hát basszu én egy kerülgetni való vagyok? én a 7 hónapos terhes felesége??

már ott tartok h az sem érdekel ha csajozni jár csak ithon a ygerekeket szeresse,aztán majd lesz valahogy,majd megoldom

még csak 35 vagyok,nem akarom így leélni az életem,de a ygerekeket sem akarom az apjuktól elszakítani,de ez sem jó így. ez nem megy naoi szinten,de heti 2-3x biztos,ráadásul kiszámíthatatlan,egyszer csak bekattan

amúgy jó munkahelye van,jól keres,mehet ahová akar,én mindenben támogatom.itthon nincs dolga "csak " a gyerekekkel játszani és este mesélni nekik

van h ő is csinál itthon valamit de azt mindig felhánytorgatja,így most mondtam neki h inkább semmit se csináljon csak ne piszkálódjon.ha felhív és megkérdezi h telt a nap,akkor az a jó ha azt mondom h jaj,nagyon kemény volt,meg sem álltam,mert akkor angyalka vagyok,de ha azt merészelem mondani h szarul voltam,feküdtem,akkor tuti megkapom este h könnyű neked te pihentél.

egyébként 8 órában egy íróasztalnál ül,egy olyan munkahelyen,ahol 6 számjegyű a fizetése,igyen van a kaj,kijár biciklizni és edzeni munkaidőben és ha olyanja van be se megy,vagyis nem szakad meg

anyum szerint az a baja h nincs baja,vagyis túl jó dolga van,és szte menjek el hozzá pár napra a ygerekekkel-nekik van ott saját szobájuk-hagyjam a férjem egyedül,és meglátjuk. csak tudom h a gyerekek ha 1 napig nem látják apát,kiborulnak.

bocs ez nagyon hosszú lett,de teljesen kivagyok

ti mit tennétek?