Válás után tényleg várni kell hogy az uj párom nevét kapja a baba?

Ismerőssel történt: szétköltözés, új kapcsolat, terhesség, és csak ezután a válás. A baba megszületett, alapból a volt férj nevét kapta. Ezután tárgyalás, amin tanúkkal kellett igazolni, hogy a fogamzás vélt időpontjakor már rég nem a volt férjjel éltek együtt, hanem az új kapcsolattal. Ezt a volt férjnek is meg kellett erősíteni. Ezután vehette a valódi apuka a nevére a babát.

Sztem kérdezd meg a gyámügyön a dolgok pontos, hivatalos menetét, ott tudják.

Szia! A www.magyarorszag.hu-ról ollóztam ki neked:

Az orvostudomány vívmányai révén a gyermek fogantatása, illetve születése területén lényeges változások történnek napjainkban, s e változásokra a jogtudománynak is reagálnia kell. Nem mindegy ugyanis, hogy a gyermek megszületését követő anyakönyvezésekor kit kell (lehet) apának, illetve anyának tekinteni, kik lesznek azok, akik a szülői jogokat élvezik, illetve azok, akiket a szülői kötelezettségek terhelnek majd, s ugyanígy relevanciával bír az is, hogy ki ki után örököl. A jog azokat a tipikusan előforduló helyzeteket rendezi, amikor a gyermek a családban, (házasságban) születik, illetve a családon (házasságon) kívül jön világra, továbbá azt, amikor a házasságon kívül született gyermek házasságkötés folytán mégis családba kerül.

Az apaság legkézenfekvőbb megállapítására a házasság ad alapot, de megalapozhatja azt az apaságra vonatkozóan tett teljes hatályú elismerő nyilatkozat, megállapíthatja a bíróság, s elrendezheti ezt még az anya - a gyermek születését követően kötött - házassága is, illetve a mesterséges megtermékenyítésben "közreműködő" férfi is apának tekinthető.

Születés házasságban

A házasságban született gyermek apjának, illetve anyjának mindig a házastársakat kell tekinteni. Ez egy olyan törvényi vélelem, amely igaz akkor is, ha a "szülőpár" érvényes házasságban él, és akkor is, ha azt később a bíróság érvénytelenné nyilvánította. Az, hogy a mindenkori férj tekinthető a gyermek apjának csupán a házasságban élő szülőktől született gyermekek érdekét (védelmét) szolgálja, akkor is, ha nem a férj a biológiai apa. Ez a vélelem azonban megdönthető - azaz ellenkező bizonyításnak helye van -, hiszen nem életszerűtlen, hogy a gyermek apja nem az anya férje, hanem egy kívülálló harmadik személy, a cél pedig mégiscsak az, hogy a jogi és a tényleges helyzet szinkronban legyen.

A gyermek apjának tehát azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mindkét határnap hozzászámításával . Ez a szabály is törvényi vélelem, mert bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása e vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

Mivel korábban csak az apa személyének megállapítása okozhatott általában gondot, az anya pedig biztos volt, feltehetően fel sem merült a jogalkotóban, hogy az anya személyének vélelmezésére is szükség lehet. Az orvostudomány mai állása szerint azonban ma már a gyakorlatban nagyon is előfordulhat olyan helyzet, amikor a fenti szabály analógiájára a házasságban született gyermek anyjának a feleséget kell tekinteni.

Újabb házasság idején született gyermek

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az új férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Abban az esetben, ha ez a vélelem megdőlne - és más személy apasága sem állapítható meg -, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni .

Házasságon kívül született gyermek

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni

1. azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy

2. azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy

3. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött,

4. illetve azt a férfit, aki az anyával az egészségügyről szóló törvényben szabályozottak szerint lefolytatott "emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás" sikeres volt, s ennek következtében gyermek születik .

Házasságon kívül születettnek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki olyan anyától származik, akinek a férjét - a gyermek fogamzási idejét megelőző időponttal - holtnak nyilvánította a bíróság (PK 97. szám).

Forrás: Magyarország.hu