Szeretnék tanácsot kérni tapasztaltabbaktól hogy ebben a helyzetben mit tegyek?

a válás nem megoldás. Add le a gyerekeket nagyszülőnek és csináljatok egy közös estére , vagy hétvégét.. az hiányzik nektek.

Hullámvölgyek mindenhol vannak, ez amit leírtál nem válóok. Sokat dolgozik, aztán a köv helyen neki is a gyerekek vannak. Jó Apa, értetek dolgozik. Most egy kicsit gondolom emiatt stresszesebb, feszültebb. Hidd el ilyen mindenhol van. Légy egy picit türelemmel, szerintem nem ellened irányul az, hogy hanyagol, csak fáradt. Ha meg tudjátok oldani, adjátok le a gyerekeket pár napra (neked is jót tenne szerinem) és menjetek el kettesben valahova

Szerintem is igaza van az elsőnek. Olyan programok kellenek amiben csak ketten vagytok. Sürgősen növelni kell a ketten együtt töltött időt. Megértem hogy úgy érzed csak szexre kellesz de ha hosszútávon szünetelteted akkor csak még rosszabb lesz a helyzet, még jobban eltávolodtok, és előbb utóbb jön a harmadik fél. Nagymamához , nagynénihez hetente amikor otthon vagytok elvinni a gyereket és pár romantikus pásztoróra segít. Tapasztalatból mondom hogy ő biztos fáradt ( írod sokat dolgozik) és nem tud minden helyen helytállni, ezáltal te elhanyagoltnak érzed magad ő meg nem érti mi a gond, csak azt hallja valami nem jó. Nem lenne rossz ötlet az sem ha visszamennél dolgozni -ha megoldható- akár csak pár órában. ( gyereket bölcsibe)Egyrészt a férjed is lazíthatna egy picit , nem kellene őrülten hajtania és te sem éreznéd bezárva magadat a gyerekkel. Ez mind csak elméleti, mert nem tudom mi a kivitelezhető, de azt tudom hogy pár romantikus óra kettesben hetente megoldja mindenki gondját.

Ilyen nálunk is volt. Mi 20 éve vagyun k együtt, most lesz a 10. házassági évfordulónk. Én megmondtam a férjemnek, hogy elhanyagoltnak érzem magam. Ő megpróbál egy kicsit többet foglalkozni velem, bár mikor végez, ott vannak a gyerekek, mikor letesszük őket, már fáradtak vagyunk. Időnként az esti vagy a délutáni alvás alatt szoktunk elszaladni egy kávéra, addig anyu vigyáz a gyerekekre (sok dolog nincs velük) és legalább voltunk együtt egy kicsit. Hétvégente közös programokat szervezünk. Néha az is jó, mikor átjönnek barátnőmék gyerekestől, akkor a gyerekek együtt játszanak, addig mi, felnőttek egy kicsit kikapcsolunk.

nos, az én véleményem az, hogy ez a helyzet nem igen fog változni. nálunk ugyanez volt a helyzet, ő úgy gondolta, hogy törődik velem, stb..de ha az én érzéseimről van szó akkor hagy döntsem már el én, hogy mit érzek. mindig megígérte, hogy megváltozik, de ez csak 1-2 napig tartott, aztán minden kezdődött előröl. én ezt már nem bírtam tovább, teljesen felemésztett, hagytuk a fenébe az egészet, teljesen elidegenedtünk (legalábbis én tőle). jó mondjuk nekünk nem volt gyerek. úgy biztosan másabb. de a mostani férjemmel úgy érzem, hogy én vagyok a legboldogabb ember a világon, 7 éve :):):)

Igen, te sem vagy épp a legjobb feleség a leírtak alapján. Értetek, a családjáért dolgozik (sokat). Elhiszem, hogy unatkozol otthon, de lehetnél egy kicsit megértőbb. Próbáld meg a férjed helyébe is beleképzelni magadat. Türelem! Gondolj bele, hogy ő hogy besokallhatott attól, hogy igyekszik megoldani az anyagi nehézségeket. Amikor kimondtátok a házassági esküt, mégis mire gondoltatok a "jóban, rosszban" résznél? Próbálj még kedves és türelmes lenni vele, akkor is ha bunkó. Talán ha rendeződnek az anyagiak és nem kell annyit dolgoznia, vissza áll minden a régi kerékvágásba. Ha szerinted az a megoldás, hogy bedurcizol, akkor akár már most el is válhattok.

Akkor meg fogd az urad, és menjetek el valahova. Gyerekeket a nagyszülőknek, és egy hétvége csak a tiétek legyen. Semmi apelláta. Hétvégén is dolgozik?