40ezerből 25ezer gyerektartás, egy gyerekre. Ilyen van?

Kerdezo,

Panaszkodni es szitkozodni jottel ide, nem kerdezni.

Azt alairom, nehogy odakoltozzenek hozzatok, de mennyire egeszseges, jo elet egy pinceben lakni?

Penzedet visszadjak, hisz baratno hozta a reszletet.

Te csak irigy vagy, hogy a ferjed akar nekik segiteni. Irod, hogy ok is visszasegitenek.

Ne a Te fadbol melegedjenek? Uramisten, csak nehogy egyszer Te szorulj egy kis segitsegre.

Bujj a lakasodba, ne gyere ki tavaszig, mindenki jobban jarna.

From Oz:

Annyira nem lehet fontos állásod, ha reggeltől estig, minden nap ráérsz minden kérdésre válaszolni....

Az illetőt senkinek sem kötelessége eltartani, etetni, ruházni, lakást biztosítani a számára.

Sőt, fordítva!!

Ő, mint felelősségteljes, felnőtt férfi, gyereket vállalt. Most akkor kötelessége eltartani, etetni, ruházni, segíteni, hogy legyen hol laknia.

Aki egy félállásban nyűglődik, fél fizetésért, ilyen körülmények között, az meg meg is érdemli.

Másnak is van félállása, csak mellette van még egy TELJES állása is, ő ugyanis úgy gondolta, hogy a gyerekét is támogatnia KELL (neki van felelősségérzete ezek szerint), plusz az új nőjének is jó életet akar biztosítani, saját otthont teremteni, hogy minél előbb közös gyereket vállaljanak.

Na ilyen egy apa.

Drága From Oz!

Gondolom, te se azért mentél külföldre dolgozni, hogy az itthon élő, dolgozni nem akaró embereket támogasd, hanem azért, mert saját magadnak jobb életet akartál, és tettél érte.

Kb. ennyit el lehet várni egy életerős, munkaképes férfitól is.

Utolsonak,

Mikor Te alszol akkor en dolgozom, mikor Neked lenne munkaidod, akkor szorakozom, alszom. Ne legyel mar annyira naiv es buta, hogy nem gondolsz idoelteresre.

A munkam fontos es jol meg van fizetve. Soha nem voltam smucig, mindig is segitettem mindenkin, penzuleg, erzelmileg, meloban. Engem igy neveltek, ilyen a termeszetem. 36 ev kulfoldi elet is ezt tanitotta meg. Nem irigykedni, alavagni a masiknak, hanem segiteni ha tudok, ha nem akkor nem askalodni, hanem hallgatni. vagy megkeresni szemelyeket akik tudnak segiteni.

Segelyszolgalatnal dolgozm, sok mindent lattam, tehat privat es munkakorben is onzetlen vagyok.

Na ezt ragd meg, ne a kefet.

Kerdezo,

Nekem is van gyerekem, csaladom. 26 eve azert dolgozm, hogy jobb legyen, minden meg legyen, nem azert mert az en fizetesem szukseges a csalad fentartasahoz.

Amiket itt felsoroltal, az nekem kicsinyessegnek szamit. De lehet maga a stilus ami nem tetszett.

Az igazi odaadas az az, hogy megosztom amim van, nem az, hogy ez majd nekunk is kell.

Csinald ahogy gondolod, en meg ugy, ahogy en gondolom.

FromOz: csak te halat akarsz adni és nem megtanítani őket halászni.

Nem mindegy, hogy a sokból van mit adni. Hanem a kevésből kell osztozkodniuk. Nem rokonnak, egy ismerősnek. Ott azért vannak határok.

Van egy barátnőm, akivel megismerkedésnél még nagyon szimpatizáltam és sajnáltam, mert nincs senkije, alig van pénze.

Idővel kiderült, hogy ő válogat a munkahelyek között. Nem jó az időbeosztás (egyedül él!), nem jó a fizetés. Inkább éhezett. Akkor már kevésbé sajnáltam, amikor megkeresték állásajánlatokkal szakmán belül (vendéglátás), de nem szimpatikus a hely, másik kerületben van (Bp, van BKV és kb gyalog is 15 perc, ugyanis én is mászkáltam arra iskola miatt, a barátnő meg két házzal lakik arrébb).

Szóval nem mindig kell a panaszkodót sajnálni.