Megállapította a bíróság a gyerektartást. A fizetése 20%-a, de minimum 20. 000 ft. Postán fizet. Ki fogja kiszámolni a 20%-t, ő?

Nem értem a felháborodókat.

Egy gyermek két ember által van.

Ha a két ember együtt van, akkor fel sem merül egyikben sem, hogy mennyit költ rá. Ha gyógyszer kell, akkor a közös pénzből megveszik. Ahogy a gyógycipőt, a különórákat és a nem tudom miket. Hozzászoktatják a gyereket egy minőséghez.

Ha szétválnak a szülők, akkor ugye csak az egyiknél maradhat, a másik pedig azonnal elkezdi pénzé váltani a gyerek igényét és a lehető legkevesebbet igyekszik adni. Onnantól kezdve a másik már élősködő és pénzéhes, pedig egyedül nevelni egy gyereket nagyon nehéz.

A nagyszájú apukákat kérdezem, hogy ők akkor is ugornának a beteg, lázas, hányós gyerekhez éjnek évadján, ha már elváltak?

Tudom, a külvilágnak igent mondanak, amúgy minden egyéb az anya dolga.

Minden. Vagyis inkább úgy fogalmazok, hogy azé, akinek ítéli a gyermeket a bíróság.

A kérdező jogosan tette fel a kérdést. Ha az apa, aki a válás után is apa marad, nem csak jogokkal, de kötelességekkel is, elfogad egy bizonyos százalékot, akkor nehogy már a saját gyerekét játssza ki azzal, hogy hazudik a fizetését illetően!

Szégyen ez az egész, ahogy egyesek igyekeznek kibújni a kötelezettségek alól.