A nők miért hagyják el mindig a normális pasikat? Miért kell lelépni egy szeméttel?

normálisnak tűnt, nem te voltál vele fogalmad sincs hogyan viselkedett vele a csávó mikor kettesben voltak.

Nekem normális párom van igaz nem olyan papucs mint a tied, de én így szeretem.

Nekik kell az izgalom... Csak sajnálni tudom őket. :) Mert nemsokára az izgi pasi kimutatja a foga fehérjét: megcsalja, tivornyázik, megüti... Aztán jön az önsajnálat.

Az én párom kis otthonülő, nyugodt srác, biztosan ezeknek a nőknek ő lenne a totális dögunalom, de én imádom. Segítőkész, udvarias és tudom, hogy soha nem emelne rám kezet. Inni pedig egy évben 1-szer szokott.

"Utálja a sört, nem iszik alkoholt, drogot és cigit gyűlöli egyenesen."

Na látod, nekem pont egy ilyen pasi nem kéne. Az én férjem cigizik, a sört is szereti (természetesen módjával) és baráti körrel igenis szokott mindkettőnk inni, be szoktunk ülni a haverokkal felesezni, koktélozni, stb. Mégis rendes ember, a tenyerén hordoz, rendes, öltönyös munkahelye van, stb.

Szóval mivel én is izgő-mozgó vagyok, szeretek becsípve lenni (nőisesen, nem úgy, hogy összehányjam magam), és izgatónak találom ha sörszagú, nem tudnék megállni egy általad "normálisnak" gondolt pasi mellett...nekem az unalmas és lapos, egyhangú..

Az élet élvezéséhez kell egy kis merészség, kaland, szórakozás! Hál'istennek én is megtaláltam azt a férfit, aki mellett hétvégén nem áll meg az élet, de hétköznap normális, dolgozó emberek lehetünk :)

Többféle pasi típus van. Van a te ideálod, az "öreglányok" kedvence típus, van a "társaság kedvence" típus és van a "tróger" típus.

Nekem unalmas az első típus, a mindig-minden "tökéletes" és csodálatos stílus nekem egyhangú, szürke.

A második típus az én férjem: én vagyok a kiskirálylány a szemében, de szeret sörözni a haverokkal, cigizik is, s nem is tiltom neki, mivel én is eljárok a saját barátnőimmel. Meg különben is, nem az anyja vagyok, hogy dirigáljak, s tudom magamról, hogy minél jobban fog valaki, annál jobban menekülök. Én lenézem azokat a lányokat, akik (főleg más előtt) a pasijukat egyengetik, hogy " ne igyál már többet", "na még ez a szál cigi, és kész, nincs több", szerintem ez undorító szokás, s a pasi jobban tenné, ha már abban a pillanatban nézne olyan lányt, aki nem néze le őt.

Az én férjem tudja, hol a határ, ha 3 sör esik neki jól, hát igya meg nyugodtan. Jobb, mintha az agyára mennék, hogy nem ihat..

A tróger típus az, akire te gondolsz a végén, az olyan, hogy állandóan kocsmázik és sumákol, attól a típustól én személy szerint undorodok, na az a réteg csalja és veri meg a nőt egy idő után.

Nos igen, kezdjük ott, hogy kinek mi a normális.

Mindenkinek más igényei, elvárásai vannak egy kapcsolatban. A barátnőid is mind mások, másképp is látják a dolgokat.

Én örülnék egy ilyen férfinek, mint a kérdező párja.

Számodra azért ilyen a "normális pasi", mert te is ilyen mentalitású vagy.

Én pörgősebb vagyok, szeretek pezsgőzni, borozni, s nem tudnám elviselni, ha a férfi mellettem nem inna (mármint egyáltalán nem inna, még a haverokkal sem sörözgetne), így minden buli halál unalmas lenne.

Szóval aki nyugis, annak jó egy nyugis pasi, de aki szeret élni, bulizni, mulatni, haverozni, bandázni, csavarogni, éjszakázni, annak jobb egy pörgősebb pasi, aki tud élni, bulizni!

DE! ettől, hogy jól érzik magukat, még nem feltétlenül kell hogy csalják és verjék egymást.

Tudod amikor én elhagytam a férjemet mindenki csak értetlenül pislogott.A férjem volt a legnormálisabb,tök jó fej pasas.Ráadásul még szeretett is..Sosem csalt meg,és kérdezgették hogy de mégis miért hagytad el??

Én is csak annyit mondtam,hogy mert kihűlt a kapcsolat,már nincs szerelem..Mondhattam volna az igazat is,de nehezen hitték volna el,hiszen az idegenek szemében a férjem normális volt..Csak éppen a négy fal között nem.

-10 év alatt lelkileg teljesen megalázott,eltiport..

- ha néha(tény hogy nem ivott,csak ha valami ünnep volt) ittas volt akkor ha akartam ha nem szexelnem kellett vele,és nem érdekelte hogy fáj vagy sem..

- Ha véletlenül odaégettem a kaját,vagy nagyon elsóztam(20 évesen kezdtem tanulni főzni,így vétettem hibákat) akkor az összeset egyedül kellett megennem.(ő rendelt magának pizzát)

- ő elmehetett a haverokkal bulizni,mert ő volt a jó fej.

én a barátnőimmel sem mehettem el úgy hogy ő ne lett volna mellettem

- féltékeny volt,szerinte minden pasas(még az igazoltató rendőr is) a melleimet bámulja...

10 évig éltünk együtt.Szerettem.A végére már az se fogtam fel,hogy nő vagyok..Lelkileg nyomorékká tett,és bár már a házasságunk 2 évétől tudtam ez így nem jó,ki kéne törni belőle,nem ment..10 év kellett hogy összeszedjem a bátorságomat,és lépjek..(gondolhatod hányszor kaptam "ha elhagysz elvágom a torkodat" vagy örök mosolyt csinálok az arcodra fültől-fülig"

De mondtam volna el ezt bárkinek is??Szerinted kinek hittek volna???A hozzám közel állók tudták az igazságot,és amikor döntöttem hogy elhagyom a rendes,normális férjemet 100%-ban mellettem álltak segítettek..

Szóval ha nem érted,hogy egy ismerősöd vagy bárki miért hagyja el a férjét akkor menj és kérdezd meg tőle,mielőtt ítélkeznél..Senki nem tudja mi zajlik a négy fal mögött..

Meg az életkor sem mindegy.

Nekem pl. más típusú férfiak jöttek be 20 évesen, és megint mások most, 10 évvel később.

Persze én is változtam, az életem, a felfogásom, minden.