Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Lehet, hogy valaki tényleg...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Lehet, hogy valaki tényleg meg tud változni?

Figyelt kérdés

Annyi válaszban lehet olvasni, hogy kutyából nem lesz szalonna, hogy most már nem tudok mást elképzelni.

Mi nagyon közel állunk/álltunk a váláshoz.

Röviden: férjem egyetlen dolgot tud a maga kötelességének: a munkáját. Minden más az én gondom szerinte: a gyerekek (3), akár kicsi, akár nagy a tanulási nehézségével, a háztartás, az építkezés, az összes szaladgálós ügyintézés, még az ő rokonainak számára ajándékkeresgélés stb. Egyszóval minden, ami nem a munkájával függ össze. Ezen felül agresszív is. Egyszer ütött is már meg, de nagyon sokszor bántott verbálisan is. Hirtelenharagú és borzasztóan bosszúálló is tud lenni. Elég sokszor mogorva a gyerekekkel is. Semmi türelme hozzájuk. Ja, s egyszer meg is csalt régebben, de együtt maradtunk. EGyébként évekig depressziós is volt. Ami az utóbbi időben agresszióvá változott át ismét. Amikor műtöttek, hazahozott ugyan, de persze a mosatlan edényekkel azért megvárt. Na, szóval ilyesmik voltak.


Nagyon sokat beszélgetünk a munkájáról, az őt érdeklő dolgokról, mert amikor jól vagyunk, s éppen nem veszekedünk, akkor tudunk kommunikálni is. Ő meg amolyan "férfimódra" van jelen az én gondjaimban...., de néha azért mutatott érdeklődést az én dolgaim iránt is, bár mintha kínaival beszéltem volna... De akkor legalább a hajlandósága megvolt.


Egyszóval nem egy ideálpasi. Ezért nyáron az egyik dühkirohanása után, miután berúgta egy semmiségért a bejárati ajtót, s életveszélyesen megfenyegetett, én végső ultimátumot adtam neki. Még egy ilyen és költözök el a gyerekekkel. Komolyan gondoltam, már az ismerősöknek is szóltam erről. Válóperes ügyvéd után keresgéltem, s szüleimmel is beszéltem, hogy oda fogok majd menni.

Őszintén szólva nem reméltem, hogy bármit is fog változni, max. szokás szerint, csak 1-3 hétig. S utána kezdi elölről a szemétkedéseit.


Ellenben már 3 hónapja tart a pálfordulat. A gyerekekhez hetente kétszer-háromszor leül játszani. Azóta nem volt igazán goromba velem. Pláne nem fenyegetett meg, hogy meg fog ölni, amit korábban megígért.... Tegnap kicserélt két villanyégőt. S még ilyen pár számomra fura dolgot tett s tesz meg mostanság.


Szerintetek higgyek ennek a fordulatnak? Mi lehet ez? Tényleg átgondolta (ő ezt mondja), vagy ez csak valami álca?


Szerettem őt nagyon, s nem véletlen tartottam ki eddig mellette. Tehát megvan még a vonzalom részemről, így van visszaút akár, ami számomra csodaszámba megy. De már annyira meg is keseredtem, hogy irtó szkeptikus is lettem.

Ti mit gondoltok erről? A szívemre vagy az eszemre hallgassak?


2011. okt. 25. 12:56
 1/7 anonim ***** válasza:
Szia! Én is abban hiszek, hogy kutyából nem lesz szalonna..., viszont elolvasva a történetedet, lehet, hogy mégis? A helyedben óvatos lennék, még várnék, mert pár hónapig meg tudja magát játszani az ember, de túl sokáig nem. Szóval ne könyveld el, hogy minden rendben, azért még jó pár hónapig készítsd magad lelkiekben, hogy ez nem a végleges állapot, lehet megint rosszabb. Egy idő után pedig - ha ő tényleg ilyen marad, és sikerül közel kerülnötök egymáshoz ismét - már nem is fogsz azon gondolkodni, hogy megjátsza-e magát vagy sem, mert ez a viselkedése lesz a természetes. Kívánom neked, hogy legyen így! Hátha szalonna tud maradni! :)
2011. okt. 25. 13:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
És most szereted? Mennyire vagy nyugodt mellette? Nem félsz attól, hogy újra bekattan? Én megmondom őszintén biztosan rettegnék. Ha azt mondod, hirtelen haragú, akkor bizony bármikor bekattanhat. Én nem azt mondom, hogy költözzetek, de 3 hónap még azért nem jelenti azt, hogy valóban megváltozott, én is abban hiszek, hogy kutyából nem lesz szalonna. De még várhatsz. Azonban ha újra kijön belőle az állat (már bocsánat), akkor én azonnal összeszedném a cókmókomat és mennék a gyerekekkel.
2011. okt. 25. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:

Félni félek, egy bizonyos szempontból, mert nyilván nem akarok meghalni, pláne nem a gyerekeimmel vagy a szemük előtt. De nem vagyok teljesen "lány létemre töketlen" és naív lélek sem. Azaz pszichológiailag eléggé ki vagyok kupálódva az ilyen helyzetekre. Azt hiszem azon ritka személy vagyok mellette, aki úgymond "kezelni" tudja ezeket a szituációkat. Ha nem így tettem volna, már rég megtörtént volna a baj.

Én azért akartam/akarok válni, mert nem kívánom ebben a feelingben nevelni a gyerekeinket, és nem akarom így leélni az életemet. Boldogságra vágyom, agresszió-, bántás -és megalázásmentes életre. És bármennyire is szeretem vagy szerettem, amikor normális, ha ahogy mondtad, előtör belőle az állat, azt nem akarom a továbbiakban semmilyen pszichológiai játszmámmal lekezelni, elviselni, elfogadni stb...


Én sem hiszek a csodákban, de látom, amit látok. Ilyen sokáig még nem bírta balhé nélkül.

2011. okt. 25. 14:42
 4/7 A kérdező kommentje:

Hogy szereted-e? Nem tudom.

Azt hiszem, ilyen történések után nehéz szeretni valakit. Így a válaszom: inkább nem.


De vágyom a szeretetre, s hajlamos vagyok megenyhülni, ha látok valami reményt. Nyilvánvaló az is, hogy nem tartott volna össze minket ennyi év és ennyi kín, ha nem szerettem volna.

Nehéz kérdés ez. Sokat gondolkodtam rajta, szeretem-e még.

2011. okt. 25. 14:46
 5/7 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem az ember nem változik, csak alkalmazkodik a körülményekhez. Így kell viselkednie, hogy ne maradjon egyedül, ezért erőt vesz magán. Ennyi.
2011. okt. 25. 16:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Második vagyok. Szerintem ha nem szereted, nincs kérdés. Mint ahogy Te is írod, szeretetre, törődésre vágysz és ez teljesen természetes. A férjed ugyan most "jófiú", de ahogy az utolsó válaszoló is írja, az ember az alaptermészetén nem tud változtatni, maximum a jelenlegi helyzet úgy kívánja, hogy uralkodik magán. De ha lesz egy olyan szituáció, amikor nagyon dühös lesz valamiért, akkor én nem vagyok benne biztos, hogy ugyanígy uralkodni fog magán, akkor majd valószínűleg kibújik belőle az alaptermészete.
2011. okt. 25. 17:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

Hát igen.

Sajnos én is így látom.

Szkeptikusságom nekem is erősebb.

Mindenesetre talán az a fair részemről, hogy ha már így igyekszik, ezt az esélyt még megkapja tőlem.

Ha eljátssza, vége.


Kösz a válaszokat.

2011. okt. 25. 22:42

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!