Mi a teendő ha válás után az a szülő akinél marad a gyerek külföldre akar vele költözni?

Én azt gondolom, hogy van beleszólása, de igazából nem valószínű, hogy megtilthatja a volt feleségének, hogy külföldre költözzön, és magával vigye a gyereket. Ha a nő jobb megélhetési lehetőséget biztosít a gyereknek, és legális munkát talál, nincs az az isten, aki azt mondhatná neki, hogy nem mehet. Főleg most az EU-ban. Maximum kikötné a bíróság, hogy a láthatási idő ebben az esetben hogyan alakul.

Legalábbis én "józan paraszti ésszel" így gondolom. Biztos, hogy rendelkezik erről valamilyen jogszabály.

Az nem baj, ha szereti a gyerekét, de itt most tényleg a gyerekre is gondoljatok, ja, és mosogatni kint is többért lehet :-) Főleg, ha itthon annyira nehéz tisztességes melót találni, hogy már én is gondolkodtam a külföldön. Gondold el, keresztanyám itt közalkalmazotti fizetésből a béka feneke alatt keresett, kint pedig kb. háromszorosát (vagy még többet), mert értékelik. Még egy példát írok. Egyik szomszédunk kisebbik lánya babysitternek ment ki Angliába, az se olyan nagy karrier, viszont ebből a kezdetből karriert csinált idővel, és férjhez is ment kint. Jó, neki nem volt gyereke akkor még, de attól, hogy valaki alulról indul, még a gyerekkori szomszéd barátnőm példája is mutatja, hogy csinálhat karriert.

A gyerek érdeke is az, ha élnek a lehetőséggel, és tényleg a nyelvtanulás is fontos. Sőt, ebben a korban szivacs agyuk van a gyerekeknek, mint írtam, keresztanyám kisfia most 7 éves, nem volt még 5 éves, amikor kiköltöztek, és folyékonyan beszél 2 nyelvet 7 évesen! És ők Svédországban vannak, évente 2-3 alkalommal jönnek haza. Ausztria azért közelebb van. Egyébként pedig, míg kicsi, esetleg a tavaszi szünetet, és nyáron több hetet is tölthet nálatok, amikor nincs ovi, meg később iskola.

Ne aggódjatok miatta, a gyereknek is egy jó lehetőség ez, nem nyomortanyára mennek.

Ismeriek ezt a régi bibliai történetet?

"…Salamon király udvarába két nő érkezik egy gyermekkel. Igazságtételt kérnek a királytól, mert mindkettőjük a magáénak vallja a gyereket. A király ekkor kardot hozat, és úgy határoz, vágják ketté a gyereket. Az egyik asszony könyörögni kezd annak életéért, és azt mondja, inkább legyen a másik asszonyé, csak hagyják életben. A másik pedig azt mondja: vágjátok ketté, hogy se enyém, se övé ne legyen! A király ezután annak az asszonynak ítéli a gyermeket, amelyik annak életben hagyásáért esdekelt..."

Hasonló sztori a tiétek is, csak nem két nővel, hanem egy apával meg egy anyával.

Mosogatni tényleg nem egy "karrier", de valamennyien tudjuk, hogy tőlünk kicsit nyugatabbra még ebből is emberi módon meg lehet élni, míg nálunk a diplomás bérből sem.

Kulturált emberek úgy döntenének, hogy a gyereknek a legjobb legyen, jobb körülmények között éljen, több nyelvet tanuljon. Az anyukája biztos nem azért hozta meg ezt a döntést, hogy az apától messze vigye a gyereket.

Én azt mondom, fogadjátok el ezt a helyzetet, és próbáljatok minél több alkalmat találni a találkozásra.

Ausztria azért nem a világvége.

Minden jót!