Ki hogyan élte meg, hogy tönkrement a családja (akár mint gyerek, akár mint szülő)?

Az élet ilyen, egyszer fent, egyszer lent. Most épp rosszul állnak a szüleid anyagilag, de ez nem jelenti azt, hogy most már örökké így lesz. Nekünk is volt már olyan időszak, amikor nagyon kellett spórolni, hogy hónap végéig elég legyen a pénz, meg olyan is, amikor évente négyszer mentünk nyaralni. Most megint egy szűkösebb időszak van, a szükséges dolgokra elég a pénz, de utazni már csak egyszer tudunk.

Ez anyagilag értendő vagy, hogy megromlottak a kapcsolatok? Nálunk most mindkettő beütött, anyagi gondokból jött az érzelmi válság. Nehezen kezelem, de hát nem tudok mit tenni... 19/L

Állítólag sokáig magatartászavaros voltam, de én nem nagyon emlékszem már. Most viszont egyáltalán nem zavar, hogy csonka családban élek.

Válás lett a vége? Nálunk nem válnak, épp az anyagi okok miatt nem megoldható így még szörnyűbb... De kitartást neked én is próbálok a legpozitívabban hozzáállni:S

De igen, én érzek így elég sokszor. Azonban minél "megszokottabb" a helyzet, ha lehet egy állandóan feszült légkört megszokottnak nevezni, én annál erősebb vagyok. Nem tudok mit tenni, ez is bánt nagyon de nem rágódhatok folyton ezen, ti se tegyétek. Nekem például most a sulin kéne, hogy járjon az agyam és nem a szüleim problémáján. Ha folyton eszemben lenne akkor megőrülnék és rámenne az életem. Megpróbálom minél jobban kizárni az életemből ezt a drámát.

Én nagyon örültem mikor elváltak. A folyamatos veszekedések kikészítettek engem is. Ma már legalább nyugodtan letudnak ülni beszélgetni.Sokkal jobb így. :D

Én 18 voltam mikor anyám közölte,hogy lelép egy fickoval,aki mára a férje.Őcsém 12 éves a hugom 8 éves volt.Nem akartunk szétválni igy mindhárman apuval maradtunk,aki alkesz lett bánatában ahelyett,hogy velünk törödött volna.Utáltuk anyut,pedig ő vitt volna minket de nagyobb volt a harag és a büszkeség.Ellátam a tesoim,melette tanultam.Aztán 1 év sem telt el rájöttem nem megy tovább.Szinte éheztünk,mert apu vagy elidta,vagy elgépezte a pénzt.se villany se fütés se viz nem volt.kikapcsoltak mindent.ráadásul tél volt.Szoval én akkor azt mondtam nincs tovább és mind ez anyu hibája.Ma már tudom,hogy nem egy ember hibás ha valami nem müködik.Én örzöm a kapcsolatom és a tesoim is.Tanultunk belőle.Ma már pozitivan fogom fel és azt mondom annál már csak jobb lehet.