Addig üsd a vasat amíg meleg, vagy inkább az idő és a hiány oldja meg?

Ez emberfüggő.

Ami az egyiknél bejön, az a másiknál már rossz taktika.

Szünet = legalizást megcsalás. ("éppen nem vagyunk együtt, nem számít megcsalásnak" - miközben a másik reménykedik, ennél undorítóbbat el sem tudok képzelni, ha vége, akkor legyen vége, és akkor ha netán úgy alakul, újra lehet kezdeni, de nem hitegeted a másikat)

*A két fél egyik tagja elhidegül, a másik vissza szeretné szerezni.

Ebben sem hiszek. Akkor lehet folytatni a kapcsolatot, ha MINDKÉT fél AKARJA és TESZ is érte. Ha az egyik fél passzív marad, abból nem lesz semmi. Egy kapcsolat ugyanis két emberen múlik.

A legjobb szépen ketten leülni és megbeszélni.

Ki, mit akar és mit nem.

a partner kíváncsiságát kell felébreszteni újra

ezért kell mindig valahol titokzatosnak maradni, vagy nem teljesen egyértelműnek lenni sokszor

ha lány vagy, javaslom a Miért a rossz lányokat veszik el/szeretik a férfiak c. könyveKET.

Hasonló cipőben járok mint te. Pár hónapja csalódtam a páromban. Nem megcsalás vagy ilyesmi volt, de csalódtam benne. Őszintén megbánta, mondta, hogy soha többet nem fordul elő. Hittem neki, tudom, hogy jó ember. 2-3 hétig kicsit feszült volt a helyzet, utána nem lett olyan, mint előtte volt, de én szerettem és még mindig szeretem. 3 hete szakítottunk (ő kezdeményezte), iszonyatosan hiányzik, darabokban a szívem. Én dolgoznék a kapcsolaton, nagyon fontos nekem. Ő azt mondta, most jobb lenne, ha csak barátok lennénk. Fáj, elfogadom, tiszteletben tartom. Nem keresem, nem stílusom a nyomulás, de pontosan tudja, hogy érzek, mert a szakítás után pár nappal elmondtam neki. Nagyon szeretem, nagyon hiányzik, azt szeretném, hogy újra együtt legyünk, de teret és időt adok neki. Meg magamnak is. Most már úgy vagyok vele,hogy lesz ami lesz. Annál többet nem tudok tenni, mint hogy teljesen őszinte voltam vele és elmondtam az érzéseimet. Elfoglalom magamat,próbálom élvezni a nyarat és nem sírni. Szóval én nem hiszem az "addig üsd a vasat" elméletben. Az szerintem csak tovább ront a helyzeten.

31/N

én amikor kiábrándultam a barátomból (okom nem volt rá, csak úgy jött, hogy nem érzek semmit)

semmit nem tudott volna tenni, hogy újra megszeressem.

de most egy másik barátom van és mellette látom, hogy az előző százszor jobban szeretett, ezerszer figyelmesebb volt velem, mint a mostani, aki mellett szabályosan szeretet hiányom van és alacsonyabb lett az önbizalmam is.

az előzőnél pedig úgy éreztem én vagyok a legszebb a legjobb.

ebből levezetve:

egy kapcsolatban nem kell kitenni a szívet, lelket, mert a másikban kialakul egyfajta "felsőbbrendűségi érzés", ami kiábránduláshoz vezet.