A volt férjem teljesen tönkretette a életemet, tudok még így valaha is újat kezdeni?

Hát amiken te túlmentél, az tényleg megalázó, nem vitás. 3 gyerekkel különösen, és főleg, ha 40 éves vagy idősebb vagy, az újrakezdés sem egyszerű......lásd én 30 éves nő vagyok, nincs gyerekem, de nekem sem volt egyszerű kilépni egy rossz kapcsolatból és pontot tenni a végére, érzelmileg is, és most utólag szerencsésnek érzem magam, hogy nem lett közös gyerek.....sajnos a férfiak bolondulnak a fiatal csirkék után és ezt már én is érzem, 30 éves csinos szingli nő vagyok, az alakom mint a 20 éveseké, de a férfiak mégis a 18 éves kislányokat lesik.....mindegy, hány éves, lehet 70 is, akkor is a 18 éveseket lesi majd.....

Jelenleg én is párkeresőben vagyok, és szeretnék egy normális hosszútávú kapcsolatot,és nem vagyok könnyű helyzetben, a fentebb leírtak ellenére sem, és azt hiszem, ilyen a mai társadalmi helyzet, zavaros, züllött, erkölcsi értékeket vesztett és nem a te hibád....

Sőt őszintén leírva itt és nem is biztos, hogy vállalok valaha gyereket, lehet soha nem fogok szülni, pedig lehetne, de így nem sok értelme van, ha a gyerek nem tud normális családban felnőni......akkor inkább ne legyen, de szenvedést nem akarok nekik okozni

Én ajánlok neked egy kis olvasni valót,ami megmelengeti a szívedet és segít újraértékelni az életedet. Paulo Coelho könyveiről van szó, pl Az alkimista vagy a Veronika meg akar halni. Engem ezek segítenek most át a váláson. Egy mondat különösen megragadott, bár most nem tudom szó szerint idézni: Hogy a körülmények áldozatának látom magamat, vagy felfedezőnek, aki nehézségekkel küzd meg kalandjai során, azt én döntöm el. És én úgy döntöttem, hogy felfedező leszek.

Az életben rengeteg felfedezni való van és minden nap egy új élmény. Olvass, töltekezz be pozitív gondolatokkal, és állítsd le magad minden alkalommal, amikor keseregsz. Meditálj, jógázz, imádkozz, tanulj meg egy új nyelvet, kezdj el festeni vagy népitáncolni, csinálj bármit teljes szívedből, és az átsegít a nehezén.

Annyira rossz ilyen szörnyűségeket olvasni! :(

Sajnos nekem is van tapasztalatom az efféle tanárokkal...azóta utálom is mindet (tudom, ítélkezem, de sajnos ez most nálam emberi reakció) és már előre rettegek azon, hogy vajon az én gyerekeimet miféle pedagógusok fogják tanítani? Ilyenek, mint a férjed is? Vagy olyanok, mint az 4 általános iskolai tanár, akiket személyesen ismerek, és egyikük a barátom volt?

Remélem, hogy sikerül magad túltenned a dolgon, egy ilyen ember miatt ne fájjon a fejed, nem éri meg. Amíg ő vígan elvan a kislánnyal, addig te görcsölsz? Ne add meg neki ezt az örömet!