Meddig lehet bírni az exfeleség húzásait?

Én biztos, hogy a tartásdíjon kívül nem adnék neki egy fillért sem, bármennyire is fájna a szívem a gyermekem miatt. Megbeszélném a gyerekkel, hogy mit akar. Ha szeretne veletek élni, kérjétek a bíróságon a gyermekelhelyezés megváltoztatását, őt is meg fogják kérdezni, hiszen nem kisgyerek már. Azt a pénzt pedig, amit ráköltenétek - ha megtehetitek - rakjátok neki félre, de úgy, hogy ő is tudjon róla. Az asszonykánál meg szorgalmazni kellene, hogy kezdje el árulni a lakást, vagy vegyen fel hitelt és fizesse ki a férjed. Én is váltam, és hitelből megvettem a lakás exférje eső részét, ez egyáltalán nem lehetetlen dolog, gyerek mellett sem.

A másik meg az, hogy nem vagy te senkinek a kapcája, a nagyobbik gyerek sem gyerek már, nem kell neked hurcolászni sehova sem őt, sem az anyját. Ha akarnak menni valahova, és MEGKÉRIK a férjed, és ő RÁÉR, akkor oké, de ez nem a TE dolgod (mármint a fuvarozás).

Megértem a férjed, hogy neki rossz ez a helyzet, de max. annyit tud csinálni, hogy leül a nagylánnyal, és átbeszélik a problémákat. Ez legyen a kettőjük dolga, a tiéd meg az, hogy támogatod a férjed.

attól h a férjed külföldön dolgozik még élhetne veletek a gyereke,ha szeretne.

És akkor az anyukának kéne a gyerektartást fizetni nektek rá.

És mivel egy egy gyerek marad mindkét szülőnél,m,eg lehetne beszélni h ne fizessen egyikük se gyerektartást

A túlzott mértékű valódi rágalmazásnak van ellenszere, ahogy a zaklatás is divatos volt egy időben - most kicsit kevésbé.

Egy életen át nem kell tűrni a minden határt átlépő kellemetlen magatartást!